Győr+
2013.07.20. 11:07

HELYSZÍNI: Tóth Ilonát felmentették, boszorkánymutyit emlegetnek

A bíróság szerint nem bűnös Tóth Ilona, Ferdinánd Hardegg viszont jogerősen a legsúlyosabb büntetést kapta. A prostituáltak viszont ezúttal megúszták. A helyszínen vagyunk.

 

Negyven ember jutott be a nagy érdeklődéssel kísért győri tárgyalásra, a rend fenntartása érdekében több kiváncsiskodót nem engedtek be. Így is feszült volt a hangulat, az egyik ítélet kihirdetésekor például a nézők boszorkánymutyit emlegettek, a termet is ki kellett üríteni.

 

 

Odabenn egyébként didergető hideg van, a félhomály pedig fokozza a bíróság előtt állók félelmét, bizonytalanságát. Az is eléggé riasztóan hallatszik a 21. századi Európában, hogy a büntetőeljárás ítélőtanácsa egy pillanatig sem titkolja: az emberi testet az igazság olvasztótégelyének tekintik.

 

Most éppen Szabó Víg Máté özvegyének ügyét tárgyalják, ő becsületsértő kijelentésekért áll ítészei előtt. Hasonló vádpont miatt felel a meggondolatlan Tóth Sándorné, aki végső elkeseredettségében azt találta mondani: Kurva legyen az anyja, aki ezt az adót kivetette. Kiszabott büntetése egyáltalán nem harmonizál az Európai Unió jogelveivel, ami valószínűleg eljárást von maga után, de ez a bíróságot nem érdekelte. Tóthnénak a sértett anyja sírjánál csúnyán a szájára vertek egy nádpálcával. A szemtanúk szerint az ítélet végrehajtását rosszul viselte, erősen ordított feldagadt szájával.

 

 

 

Máris a közvélemény által nagyon várt Tóth Ilona per következik.Őt közérdekből üldözendő boszorkánysággal vádolják, ami önmagában is meghökkentő az Úr 2014. évében.

 

Tóth Ilona egyébként jó kiállású, önérzetes fiatalasszonynak látszik. Keményen kikéri a vádakat, jól érvel, perlekedik, visszavág. Lehet, hogy nem boszorkány, de feleségként azért nem lehet könnyű elviselni. Javára kell írni, hogy kifakadásai mélyről szakadnak fel, őszintének hallatszanak.

 

Farkaszemet néz a falu népével. Drámai a pillanat. A másik oldalon is elszánt, elkeseredett sorsú asszonyok állnak, s állításaik szenvedélyesek. Ha netalántán hamis vádon kapják őket, ők is komoly büntetésre számíthatnak.

 

Az egyik tanú – bizonyos Horváthné – sorolja a boszorkányság jeleit. A vádlott szerint azonban ő csupán füvekkel gyógyított, ami nem bűncselekmény. Mások álítják, hogy Tóth Ilona tevékenységének szomorú következtében többen is “meghalódtak” a faluban.

 

– Egyikük 98 éves volt, csoda, hogy eddig élt – vágott vissza Tóth Ilona. A tanúk és a vádlott meghallgatása során többeket rendre kellett utasítani, mert közbebekiabáltak..

 

– Kövér Laci hallotta, hogy az uradnak bevallottad a boszorkányságot – vágták a nő szemébe, de ő ezt rendületlenül tagadta.

 

Az ítélethozatal előtti percekben váratlan dolog történt. Mária Terézia haladéktalanul magához rendelte a periratokat, viszont cserébe azonnali ítéletet ígért. A hallgatóság morgott, de hangoson nemtetszésének hangot adni nem mert.

 

 

Annál nagyobb volt a felháborodás, amikor Mária Terézia döntése megérkezett.

 

– Tóth Ilona nem illethető a boszorkányság vádjával – szól a verdikt. – Lgfeljebb arra kell fölszólítani, hogy a kuruzslással hagyjon fel.

 

– Boszorkánymutyi! – kiabálják többen is.

 

A termet gyorsan kiürítrik, s a szomszédos pincébe terelik. Itt törrténelmi szempontból igen súlyos ügyet tárgyal a titkos osztrák katonai tanács. A vádlott Ferdinánd Hardegg egykori várkapitány, aki feladta a várat a töröknek.

 

– Bűnömet tudom, megszegtem katonai eskümet, átadtam a várat. Rám halál vár – dörgi férfiasan a kapitány. – Hatvanegy napig tartottam a várat, magunkra hagyatva. Választhattam, hogy vagy végignézem katonáim halálát, a város elpusztítását, vagy átadom a várat.

 

A vádlott fennhangon kijelenti:

 

– Nem voltam és nem lettem áruló!

 

Az eljáró ügyész hadmérnököt idéz meg szakértőnek. Szerinte súlyos katonai hibák vezettek a vár feladásához, de ezeket nem Ferdinánd követte el.

 

– A várat magára hagyó főherceg alkalmatlansága okozta a tragédiát – jelentette ki bátran. A közönség félelmében legszívesebben elbújt volna egy egérlyukban, ha lett volna olyan bolond egér, amelyik itt akarja leélni rövid életét.

 

A Hadreggel közismerten elfogult Pálffy Miklós kapitány tanúskodik, ám a hangoztatott ellenszenv nem takarja el tisztánlátását és igazságérzetét.

 

– Hadregg nem volt áruló – közölte bátran.

 

Más véleményen volt viszont a főherceg tanácsadója, akit sokak meglepetésére a bíróság vezetőjének neveztek ki. Azt az embert, aki maga adta át annakidején a parancsnokságot Ferdinánd Hadreggnek, így elfogultsága vitathatatlan.

 

– A kapitány esküszegő és áruló – állította, majd finoman figyelmeztette a vizsgáló ügyészt, hogy saját előmenetele érdekében ne tegyen keresztbe a főhercegnek. Az ügyész ezt visszautasította, sőt magához a főherceghez fordult kegyelemért Hadreggnek. A főherceg azonban példát akar statuálni.

 

 

Mindenki az ítéletre vár. A várakozás idejére prostituáltakat visznek a tekintetes bíróság elé. A különböző nemzetiségű kéjhölgyek nem tagadják meg magukat, ledér öltözékben jelenek meg, ami a férfinépség körében meglehetős tetszést aratott. Férfi tudósítóink is kedvüket lelték a látványban, hölgy kollégánk lesújtó tekintete viszont azt mutatta, női szemmel túl kihívó volt az öltözetük, vagy inkább a viselkedésük. Mivel kolléganőnk vállait sem takarta ruhanemű, nem volt joga kifogásolni a férfiak szerint egyáltalán nem közszeméremsértő megjelenést.

 

Most egy szép japán Gésa illegeti magát, saját művészetével kérkedik, s kijelenti: Állva és nem hanyatt fekve vagyunk az éjszaka asszonyai.

 

Győri lányok is sorra kerülnek, felidéztetik az első győri szabályrendelet a prostitúcióról. E szerint nyilvános házban lehet úzni az ősi mesterséget, s magán kéjnőként is szerezhető öröm a férfiaknak. Az utcai testárulás azonban szigorúan tilos. A kéjhölgy kibontott hajjal sem léphet ki az utcára.

 

Az izgalmas és pikáns ügyek ellenére mindenkit a várkapitány sorsa tart izgalomban.

 

Még várni kell, nem érkezett meg az ítélet. A kapitány délcegen áll őrei között.

 

És megszületett az ítélet.. Most olvasák fel.

 

 

Esküszegőnek mondják ki. Azt a kezét, mellyel a vár átadásáról szóló okmányt aláírta, a közönség szörnyülködése közepette bárddal levágják. A főherceg kegyelme csak arra terjed ki, hogy a kötél általi halált fejvesztésre enyhítik.

 

– Na köszönöm szépen, sóhajtozik a közönség.

 

Az ítéletet helyben végrehajtják.

 

Ilyen csúfosan ér véget a történelmi per.

 

Ma délben, aztán délután ötkor, hatkor, hétkor, nyolckor, kilenckor a szerencsések még bejuthatnak a különböző perekre, a bűn pincéjében, ahol lefejeztetése előtt a lőcsei fehér asszony is raboskodott.

 

 

(Az előadásokat korabeli dokumentumok alapján Kszel Attila szerkesztette és rendezte.)

 

 

gyorplusz.hu.

FOTÓ: Marcali Gbor