A győri teátrum művészei a Zichy-palotában árulkodtak. Hogy miről? A sorok között kiderül!
Agócs Judit, Járai Máté, Mózes Anita. Három jól csengő név, három kiváló színész, akikre mi győriek büszkék lehetünk. A művészek nemrégiben közösen látogattak a Zichy-palotába, ahol egy jó hangulatú beszélgetésen szívesen megosztották a közönséggel többek között azt, hogy hogyan indult a pályájuk, milyen terveik vannak, és milyen darabban láthatja őket a győri közönség a következő évadban.
Portálunk a találkozó előtt faggatta a színészeket, és persze az est címéhez hűen nem maradhatott el, a színházi titkokra vonatkozó kérdésünk sem. Agócs Judit kapcsán – a színház mellett – a szinkronszínészet és az azzal járó háttérmunkák titkai foglalkoztatják a nagyérdeműt. Már, ha akadnak egyáltalán titkok. „A szinkron nagyon fontos az életemben, de titkot vele kapcsolatban nem lehet elárulni, maximum annyit, hogy hogyan működik. Ami talán érdekesség, hogy nem minden színész tud jól szinkronizálni, de ez fordítva is igaz, hiszen nem minden jól szinkronizáló színész tud a színpadon is kiválóan alakítani. Az egy szerencsés dolog, ha valaki mind a két műfajban kiváló teljesítményt nyújt” – árulta el a Kisfaludy-díjas színésznő, aki azt is kifejtette, mikor és hogyan került kapcsolatba a szinkronszínészettel. „2000-ben „A három nővér” című darabban játszottam, amikor Vass Gábor kollégám felfigyelt a hangomra. Tisztán emlékszem, hogy akkor azt mondta nekem: nagyon szeretem ahogy azt mondod, hogy hogyan került az a villa a padra. Visszakérdeztem: nem lehet, hogy ha már ennyire szereted, hogy egyszer elvigyél magaddal egy stúdióba? És persze igent mondott. Először a Beethoven IV. című filmben voltam az anyuka. Azóta ezer sorozathoz és filmhez adtam a hangom, de valamiért mindenki a népszerű „A helyszínelők” című sorozattal kapcsolatban emleget” – tette hozzá Agócs Judit.
A hangról persze Mózes Anitának is azonnal eszébe jutott valami. „Nagyon kell vigyázni a hangomra, ami nem egyszerű feladat, hiszen szerencsére igazgatónk, Forgács Péter a zenei darabok mellett prózai előadásokban is szívesen oszt rám szerepet. Azért próbálom pihentetni a hangszálaimat, de nagyon megterhelő, hiszen sokszor beteg az ember, ebből kifolyólag sokszor játszik betegen is a színpadon, de nyílván ebből a közönség semmit nem érezhet” – mesélte Anita, majd gyorsan hozzátette: „Kondícióban kell lenni és rengeteg egóval kell rendelkezni, így magamban mondogathatom, hogy Anita, igenis meg tudod ezt csinálni.” A fiatal színésznő egyébként gyermekkorában nem feltétlenül a színpadon képzelte el életét. „Nagyon szerettem volna kalandor lenni és átutazni a világot. Indonéziára, Indiára, Kínára, és Japánra is mindig izgalommal gondoltam, szerettem volna különböző kultúrákat felfedezni, az ott élő emberekkel együtt. Ez valahol még most is él bennem, szóval ha úgy érzem, hogy elég volt akkor ki tudja, lehet, hogy belevágok” – mesélte izgatottan Mózes Anita.
„Én különösen örülök, hogy ez a mostani találkozó így jött össze, hiszen Jucihoz és Anitához is különleges lelki szálak kapcsolnak” – ezt már Járai Máté újságolta a Győr Plusznak. „Nemcsak a színházban, hanem színházon kívül is rendszeresen találkozunk, tehát sok olyan dolgot tudok róluk és tudnak rólam ők is, amit másnak soha nem mondanánk el. Nagyon jó barátok vagyunk, bármikor számíthatunk egymásra” – tette hozzá a nemrégiben Jászai-díjjal kitüntetett tehetség.
Ha kíváncsi rá, milyen titkai vannak még Járai Máténak, akkor nézze a Győr+ TV szerdai, kulturális magazinját, ahol a három művésszel készült hosszabb interjúinkat is megnézhetik!
Csapucha Adrienn
Fotó: Marcali Gábor