Egészséges és fantasztikus az illata, ám figyelni kell, nehogy összetéveszd a gyöngyvirággal. Ő a medvehagyma, amit nem csak a mackók és a vaddisznók imádnak.
Egymást érik portálunkon Szarka Zsófi medvehagymás finomságai, ennek pedig csak egy oka lehet, hogy igazán ízletes fogások készíthetők a tavasz egyik igazi, erdei csodájából. Mindamellett, hogy gasztronómiai szempontból értékes alapanyagnak számít, rettentő egészséges is, az egyébként barna medvék és vaddisznók által is kedvelt eleség. Na de nézzük, mit is tudunk a sásihagymaként is emlegetett évelő növényről.
Szarka Zsófi medvehagymás pogácsái
Gyűjtsük, de mikor és mennyit?
Az erdőkben, ligetekben nagy telepeket alkotó medvehagyma leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk jelentősen gyengül. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják. Nem árt azonban óvatosnak lennünk, hiszen könnyen összekeverhetjük a májusi gyöngyvirággal, vagy éppen az őszi kikericcsel, de vigyázat ezek mérgezők. Könnyen rájöhetünk arra, hogy valóban medvehagymával van-e dolgunk, hiszen egyik jellegzetessége, hogy erős fokhagyma illattal rendelkezik. Ha már megbizonyosodtunk róla, hogy biztosan a kedvelt gyógynövénnyel van dolgunk, akkor sem szedhetünk belőle korlátlan mennyiségben. Mint ahogy arról már korábban írtunk, jelenleg hazánkban saját fogyasztásra naponta legfeljebb két kilogramm medvehagymát szabad gyűjteni azokban az állami erdőkben, amelyek nem minősülnek természetvédelmi területnek.
Mire jó a csodanövény?
Számos kutatás bizonyítja, hogy a medvehagyma sokféle bántalomra gyógyírt jelent, nem véletlenül ismert gyógynövényként is. Kedvezően hat a gyomorra, fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését. Vérnyomáscsökkentő és vérzsír csökkentő hatása is bizonyított, sőt, C-vitamin tartalmának köszönhetően javítja a szervezet ellenálló-képességét. És ha mindez nem elég: nos, enyhíti a fejfájást, a szédülést, tisztítja a vért, a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését. Jó ha tudod, hogy enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel történő együttszedése nem javasolt, hiszen a vérzés létrejöttének kockázata fokozódhat. A megnövekedett vérzéshajlam miatt nem szabad hagymát enni például műtétek előtt sem. Természetesen a népi orvoslás is pozitív hatásai által dicsőíti a növényt: felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére alkalmazzák, de bőrön történő külsődleges használata (borogatásként, lemosásként) jótékony hatású egyes gombás fertőzések kezelésében is.
Most már csak egy kérdés maradt, a legfontosabb: hol található hazánkban medvehagyma? Ismeretes, hogy a növény a nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Hazánkban így főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen, Zselic, Gerecse és Mecsek a fő lelőhely. Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, mi a helyzet térségünkben, Bene Zsolt a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. erdőgazdálkodási előadója volt segítségünkre. „Ravazd térsége kicsit száraz míg a Szigetköz túl nedves termőhely ezért ezeken a területeken nem jellemző a medvehagyma előfordulása. Az üdébb termőhelyeket kedveli, mint például Sokorópátka közelében, vagy Sopronban a botanikus kertben, illetve a fertődi kastélyparkban (az ún. Leés-erdőben), valamint a Mosonmagyaróvár környéki erdőkben” – fogalmazott a szakember.
Hétvégén csodás tavaszi idő vár ránk, így ha egy kis medvehagymára vágyunk, vegyük fel erdőjáró bakancsunkat és irány a természet! De ne feledd: csak 2 kilót szedhetsz!
P. Csapucha Adrienn
Fotó: termeszettar.hu