Nevezetes műemlékeinken, szakrális kincseinken túl Győr hírnevét számos kitűnő személyiség, történet vagy éppen találmány öregbíti. Igazi értékek ezek, városunk gyöngyszemei.
I. Szent László 1046-ban született, 1077. és 1095. között uralkodott. Az Árpád-házi királyt az utókor roppant szigorú, ám igazságos uralkodónak tartja, akit a keresztény hitű, bátor, erkölcsös, lovagias jelzőkkel szoktak illetni.
Uralkodása több esemény miatt is történelmi. Többek között ekkor avatták az első magyar szenteket, Gellért püspököt, I. Istvánt, Szent Imrét, András és Benedek remetéket. Törvénykönyveivel az ország belső rendjének megszilárdítása volt a célja. Tetteivel a nagy országépítő uralkodók sorában említjük, aki külpolitikájával erősítette hazánk helyét Európa térképén, miközben tovább építette az egyházat is. Magyarországot erős keresztény állammá tette.
A források szerint László hatalmas termetű, daliás férfi volt, „fejjel magasabb mindenkinél”.
Alkata miatt és a fent említett jelzők okán is lovagkirályként emlegetik, habár ő maga korábban élt, mint ahogy a magyarországi lovagkor elkezdődött. A László-kultusz 1192-es szenté avatása után erősödött fel, és a beköszönő lovagkorban őrá már, mint példaképre tekintettek. A magyar katonák védőszentje, akiről a mai napig számos legenda kering. Ezen történetek szerint László halála után is segítette a magyar seregeket, egy ízben például a Székelyföldre betörő tatár hordát futamította meg.
Nevét számos magyarországi és határainkon túli település őrzi a mai napig. Tisztelete nem halványult, Győrben pedig kifejezetten erős a Szent László-kultusz mind egyházi, mind pedig világi tekintetben.
Ez persze nem véletlen, hiszen a győri Bazilikában őrizzük Szent László hermáját, amely a harmadik legfontosabb nemzeti ereklyénk a Korona és a Szent Jobb után. Az ereklyetartó a király koponyacsontjait őrzi.
Bár lovagkirályunkat Nagyváradon helyezték végső nyugalomra, a nagyváradi püspök magával hozta, amikor Győr egyházi elöljárójává választották. A herma tisztelete 1763 után erősödött fel, amikor a földrengés miatt a hívek Lászlóhoz imádkoztak, hogy védje meg a várost. Mivel Győrt nem érte komolyabb kár, hálából körmenetben hordozták végig a városon az ereklyetartót.
Ez a hagyomány máig fennmaradt. Minden év június 27-én László napján püspöki szentmisét tartanak a Bazilikában, amit a körmenet követ. A győri önkormányzat évről-évre ünnepi díszközgyűléssel tiszteleg a lovagkirály emléke előtt, amelyen átadják a Szent László díjakat.
Az utóbbi időben már több napos a rendezvény városunkban, amelyen időutazásra hívják a győrieket és a turistákat. A szervezők megidézik a lovagkort, lovagi tornákat, bajvívásokat rendeznek, látványos családi programokkal őrzik Győr egyik gyöngyszemét, Szent László kultuszát.
Papp Zsolt György
Fotó: O.Jakócs Péter
Győri gyöngyszemek – Borban élő gyöngyök
Győri gyöngyszemek – A győri Shatterhand
Győri gyöngyszemek: Zenei kuriózum
Győri gyöngyszemek: A győri vértanú
Győri gyöngyszemek: A győri hős
Győri gyöngyszemek : A vasminiszter
Győri gyöngyszemek- Egy valódi nevelő
Győri gyöngyszemek: Aki a városnak házat adott
Győri gyöngyszemek : A haza bölcse
Győri gyöngyszemek: A magyarul írott szó ünnepe