Győr mindig nyerni készül

Ha a győriek bizalmat szavaznak nekem, s megválasztanak, akkor a következő önkormányzati választási ciklusban is szeretném folytatni a megkezdett polgármesteri munkát – fogalmazott a lapunknak adott interjújában Borkai Zsolt polgármester. Fontosnak tartotta hozzátenni: a pártcsaládomon belül szeretnék sikereket elérni, a bizalom töretlen. Beszélgetésünk során több témáról is kérdeztük Borkai Zsoltot.

Polgármester úr, csináljunk leltárt. Mit hozott a városnak Magyarország első olimpiai eseménye, az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál?

A város polgárai, az eseményre kilátogatók tudják, hogy igényes, korszerű létesítmények épültek, melyeket már most birtokba vettek a gyerekek, fiatalok. Jó érzés látni, hogy délutánonként mennyien használják a pályákat, és nem csak azok, akik tudatosan sportkarrierjüket akarják megalapozni az edzésekkel, hanem szeretnék megőrizni az egészségüket. Könnyebb rávenni a gyerekeket, az embereket a mozgásra, ha olyan kulturált, profi, környezetet teremtünk hozzá, ahol a mozgásnak a szabadságát, örömét élvezni tudják, s a termek, a pályák burkolata nem viseli meg az ember lábát, egész szervezetét. Ezek a létesítmények persze későbbi nagy rendezvényeknek is színvonalas otthonai lehetnek.

Mire készülnek?

A siker meghozta a kedvünket. Ez a siker persze a győri polgároké, akik a versenyzők, az edzők és az ideérkező látogatók visszajelzései alapján rendkívül barátságosak, készségesek, segítőkészek voltak, s ezáltal a vendégek nagyon jó hírét vitték el nemcsak a rendezvénynek, hanem az egész városnak. Soha ennyi pozitív visszajelzés nem érkezett külföldről és belföldről, mint a sporteseményt követően. Az előkészítésben, a megvalósításban rengeteg győri, köztük önkéntesek is közreműködtek, mindenkinek köszönöm a munkáját, részvételét. Erre a közös összefogásra, a meglévő létesítményekre alapozva, több európai és világversenyt is rendezünk. A nagy dobás az volna, ha majd ide tudnánk hozni az Ifjúsági Olimpiát, melyet a közeli szlovák városokkal együtt szerveznénk meg. Somorján, Dunaszerdahelyen ugyanis szintén komoly sportlétesítmények épültek a közelmúltban, Dunacsúnyon pedig nemzetközi szintű vadvízi evezőspálya működik. Ez azonban egyelőre még csak egy gondolat, most arra koncentrálunk, hogy Győr legyen Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban. Annyit azért még fontos megjegyezni az Európai Ifjúsági Kulturális Fesztivál eredményeként: jó néhány olyan útfejlesztést, kiegészítő beruházást tudtunk előbbre hozni a városban, amire egyébként csak évek múlva lett volna lehetőségünk.

Miért fontos, hogy Győr megpályázza az Európa Kulturális Fővárosa címet?

A kultúra rendkívül fontos egy város életében. Gondoljunk arra, hogy például a győriek munkakultúrájának köszönhető, hogy a városban világszínvonalú ipar jött létre, világcégek telepedtek le, s működnek sikeresen. A szabadidő értelmes eltöltéséhez is szükség van színes, érdekes kulturális rendezvényekre. Kiváló együtteseink pedig viszik jó hírünket a világba. Sokakat meglepett, hogy az idegenforgalmi adóbevételek tekintetében Győr a második helyen áll, ez pedig a vendégfogadás, a szállodaipar minősége, rugalmassága mellett jórészt a kulturális fesztiváloknak, programoknak köszönhető.

Az idegenforgalmi adóbevételekben jelentősen megelőztük Pécset, amely pedig volt már kulturális főváros, de a jelek szerint anyagilag keveset profitált belőle.

Minden példából tanulnunk kell. Az általam megbízott szakmai testület végignézte, elemezte az eddig nyertes és a vesztes pályázatokat is. Jó néhány helyszínen személyesen győződtek meg arról, mit jelentett az adott városnak a fővárosi cím. Mindenképpen egy olyan programot állítunk össze, mely nem egyetlen esztendőre szól, s minden ehhez kapcsolódó fejlesztésünk akkor is hasznosan szolgálja majd Győrt és a kultúrát, ha netalántán nem mi leszünk a győztesek. Persze nyerni akarunk, egykori sportolóként én nem is tudok másként gondolkodni.

A gazdaságban mindenesetre Győr minden statisztika szerint a nyertesek élén áll. Pár nappal ezelőtt a portfolio.hu azt írta az Eurostat 2017-es évkönyvére és az Európai Bizottság Hetedik Kohéziós Jelentésére hivatkozva: Magyarországon a Nyugat-Dunántúlon robbanásszerű a fejlődés, régiós versenytársa, a Közép-Dunántúl pedig relatíve elindult lefelé. A Nyugat-Dunántúl vezető ereje megkérdőjelezhetetlenül Győr. A kérdés az, hogy a munkaerőhiány nem veti-e vissza a további gyors fejlődés esélyeit?

Ez valóban súlyos kérdés, s erre a kihívásra az önkormányzat egyedül megfelelni nem tud, ám sokat segíthetünk a megoldásában. Egyetlen megoldás szerintem nem is létezik, több összehangolt lépés vezethet csak érdemi eredményre. A kormány a járulékok csökkentésével is azt akarja elérni, hogy a munkaadóknál maradó nagyobb összegekből fordítsanak többet a bérekre a gazdasági társaságok, hiszen elemi érdekük, hogy megbízható munkaerőhöz jussanak. A legnagyobb lépést az jelentené, ha a hazai bérekben sikerülne elérni azt a szintet, amely ugyan kevesebb a nyugat-európainál – hiszen a termelékenységtől a bérek nem szakadhatnak el –, ám olyan mértékűek, hogy a különbözetért már nem éri meg kiköltözni vagy itt hagyni a családot, és egyedül keresni a boldogulást Ausztriában vagy Angliában.

Az önkormányzat hogyan tud közreműködni a munkaerőhiány mérséklésében?

Az iparűzési adó mértékének csökkentésével hozzájárulunk ahhoz, hogy több pénz maradjon a vállalkozásoknál, így több forrás keletkezik, akár a bérfejlesztéshez. 2014-ben kettőről 1,8 százalékra csökkentettük az iparűzési adót, s nagyobb összeg folyt be, mint korábban. Január elsejétől pedig – erről már döntés született – 1,6 százalékra mérsékeljük az iparűzési adót. Ezenkívül az oktatások, képzések támogatásával, koordinálásával is segítünk. Az is idevonzhatja a munkavállalókat, hogy Győr egy élhető város. Az utóbbi hét-nyolc évben a város lélekszáma egy százalékkal emelkedett, míg két másik város kivételével mindegyik nagy településen csökkent. Ráadásul a Győrben munkát vállalók közül sokan nemcsak itt, hanem a város környezetében telepedtek le az ottani alacsonyabb ingatlanárak miatt, úgyhogy az egy százalék nem is teljesen fedi a valóságot. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az ország keleti térségéből kell idecsábítani a munkaerőt, mert egyrészt már ott sincs, másrészt pedig akik idáig eljönnek, azok többsége tovább megy Ausztriába.

Hogy áll most a Modern Városok Programja, mekkora időtávlatban hány milliárd forintos a kormány ígérete?

A város igényeit, melyre a győri program épül, több ember fogalmazta meg. Az önkormányzatnál már működik az a szervezet, amely a kormánnyal együttműködve dolgozza ki a részleteket, a megvalósulás ütemét. Tíz-tizenöt éves, és csaknem 200 milliárd forintos programról van szó. Az úthálózat fejlesztése elengedhetetlenül fontos, többek között éppen a létszámnövekedés miatt is. A kultúra több épülettel is gazdagodik. Teljesen megújul a színház, s annak a környezete is. A filharmonikusoknak új koncertterem épül. A konferenciaturizmus fellendítését új konferencia-központ is szolgálja. Teljesül a győriek régi vágya: egy gigaprojekt keretében korszerű strand épül, s műszaki megoldásokkal megvédjük létesítményeinket az árvíztől is. Azokat az igényeket is támogatjuk, amelyek nem tartoznak az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladataihoz, de a győriek számára fontos. Ilyen az egészségügy. Új mentőállomás létesül, a kórházba látogatóknak, a betegeknek, az orvosoknak, a szakszemélyzetnek pedig parkolólemez épül, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Jövőkép és feladat van tehát. Ön már korábban bejelentette, hogy az önkormányzati választásokon megméretteti magát. Azóta azonban sokféle hír terjed a városban, mi az igazság?

Ha a győri polgárok bizalmat szavaznak nekem, akkor szeretném folytatni a polgármesteri munkát. Bizonyára mindenki tudja, hogy egy pártcsaládhoz tartozom, és mindenféle híresztelésekkel szemben, nem tagadtak ki ebből a családból – sőt megerősítést kaptam arra, hogy olyan tagja vagyok, akire számítanak, a bizalom töretlen –, és én sem tagadtam meg őket. E család keretein belül szeretnék sikereket elérni.

Szerző: Hajba Ferenc

Fotó: O. Jakócs Péter