Gizi love Béla – művészek vagy falcsúfítók?
Lehet díszítő festő, aki kedvtelésből készíti a freskóit, s lehet, bomber, aki otthagyja a névjegyét bármerre jár. Győrben is vannak olyanok, akik alkottak, de sajnos akadnak, akik csúfítottak. Kik ők, s mit akarnak jelezni a világ számára az alkotásaikkal? Milyen üzenetet szeretnének eljuttatni, milyen lelki világgal rendelkeznek, hogy az önkifejezés e módját választják?
A graffiti szó sokak számára a hidakon, az épületeken és a szabadtéren megtalálható falfirkákat jelenti. A graffiti fogalma mára egyre jobban a Street Art, azaz utcai művészet kifejezéssé nőtte ki magát, melynek egyre szélesebb a rajongótábora.
Több falfirkával találkoztam már, s mivel elég sokat utazom, látom a győri vasúti aluljáróban a „Gizi love Béla” és az ehhez hasonló feliratokat. Arra gondolok, milyen kár, hogy az ilyen szövegekkel és firkákkal csúfítják a felületeket. Aztán amikor megláttam először a marcalvárosi aluljárót, ott szembesültem azzal: számos tehetség eredeti üzenete, képes közlendője tükröződik vissza a falfelületen.
Igaz, a marcalvárosi aluljáróban készült ábrákat nem alkalmi falcsúfítók, hanem a Falfestő és graffiti fesztivál kreatív résztvevői alkották. A két korábbi győri fesztivált – ami Európa legnagyobb ilyen fesztiváljainak számít – Szük Norbert, a jelenleg jobbára Baliban alkotó győri képzőművész és művészettörténész szervezte. Szük Norbert elmondta, hogy a fesztivál célja az volt, hogy lehetőséget adjanak a tehetséges fiatalok legális bemutatkozására.
– Az emberek nem hittek a szemüknek a zseniális alkotásokat látván, nem is értették, mivel ők eddig csak negatív jellegű falfirkákkal találkoztak. Megtudták, hogy a graffiti igazi művészeti kincs is lehet – mondja.
Megkérdeztem tőle, hogy képzőművészként esztétikai szempontból hogyan értékeli a graffitiket.
– Mindig is nagyra értékeltem a graffiti művészetét, és külön művészettörténeti műfajként tekintettem rá. Én az építő jellegű és művészi falfestményeket díjazom, amik legalább húsz színből készülnek el és figuratív ábrázolást mutatnak.
Szük Norbert számtalan tehetséggel találkozott már, akiknek igyekszik lehetőséget adni. Világjáró művészként sok tapasztalatot gyűjtött. Azt mondja, hogy a fesztiválok fesztiválja San Franciscoban van, ahol rengeteg művészeti megnyilvánulás kap teret.
Az alkotások motivációiról szólva Szük Norbert azt mondja: mindegyik alkotó mást szeretne kifejezni. Valaki az érzelmi megnyilvánulásra, más a látványra törekszik, vagy elsősorban a szakmai tudását akarja bemutatni.
A művészettörténész hozzáteszi: falfirkászok még sokan vannak, akik nemcsak az épületeket és a műemlékeket, de sokszor a gyönyörű graffitis festményeket is szétfirkálják. Őket nehéz féken tartani, mert úgy érzik, hogy az a sikkes, ha rombolhatnak.
Hasonlóan fogalmaz Szaksz Vince építész is: a kezdeti graffitik célja a meghökkentés volt. Az utcai röpiratok, falra festett jelszavak azért kerültek a figyelem középpontjába, mert megdöbbentő helyeken és szokatlan formákban jelentek meg.
– Érdekes gondolat és kísérlet ennek a spontán kialakult és fejlődött mozgalomnak a szabályozott keretek közé szorítása. Ez a forma számomra pozitív jellegű, főleg ha a vidáman kifestett buszokra, tűzfalakra vagy a marcalvárosi aluljáróra gondolok – teszi hozzá az építész, majd így folytatja:
– Az eredeti graffiti mozgalommal, annak formavilágával és erőszakosságával nehezen tudok azonosulni. Viszont az utcaművészet sokszor izgalmassá és sokszínűvé teszi a hétköznapokat.
A Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. jogelődje még 2008-ban kezdte el a graffiti eltávolítás megszervezését, ugyanis a győri bazilikát akkor falfirkák csúfították. Összesen 3500 négyzetméter nagyságú felületet takarítottak le.
Győrben jelenleg a falcsúfítók nem okoznak olyan építészeti és esztétikai károkat, hogy nagyszabású, szervezett tisztításra volna szükség.
Az a tapasztalat, hogy a lemosott falaknak a tizedét sem firkálják össze, azokat is kisebb ábrákkal.
Kovács Veronika