Gigászi Gasztro-Csata

Tájjellegű ételek, kitűnő séfek és lelkes csapatok várták a hazai gasztronómia rajongóit Győrújbarátra.

A Gasztro-Csata a Magyar Gasztronómiai Szövetség támogatásával jött létre évekkel ezelőtt azzal a céllal, hogy a szövetség régióinak tagjai megismerjék egymást és egymás tradicionális finomságait. Ma már a vendéglátók legnagyobb ünnepévé vált a rendezvény, melyet idén szeptember 25-e és 27-e között Győrújbaráton szervezett meg a rendezőség. „Gyakorlatilag egy 1600 négyzetméteres látványkonyhát rendeztünk be a település szívében. Testvértelepülésekről is érkeztek vendégek, így összesen három ország, kilenc régió, kilencven szakácsa készítette el sajátos ételeit” – árulta el a Győr Plusznak Horváth Csaba, a VI. Gasztro-Csata szervezője. „Fontos, hogy a fiatal generáció is megismerje a tradicionális magyar finomságokat és erre az esemény során akadt is lehetőség, hiszen egyenként 200 adag ételt készítettek a csapatok” – tette hozzá a szakember.

Lecsós haluska, bajai halászlé, dödölle, palóc-bükki pecsenye, vagy éppen a Krúdy iskola diákjainak jóvoltából győri aprópecsenye is szerepelt a képzeletbeli étlapon. A széles paletta pedig a magyar gasztronómia sokszínűségéről árulkodik, ezt a sokszínűséget hangsúlyozta portálunknak adott nyilatkozatában Bede Róbert is, az ismert séf volt ugyanis a rendezvény egyik műsorvezetője.

„Azok a tapasztalt séfek, szakácsok, akik a Gasztro-Csatán megjelentek, ők gondoskodnak arról, hogy a régi, hazai ízek megmaradjanak a XXI. században is” – kezdte beszélgetésünket Bede Róbert. „Nagyon szépen megfogalmazta egy nálam sokkal okosabb ember azt, hogy a magyar gasztronómia gyakorlatilag a Kárpát-medence népeinek, illetve azok gasztronómiai kultúrájának csodálatos szintézise. Ez az egybeolvadás az évszázadok során kiforrta magát, és ez adja meg a magyar gasztronómia örökét” – fogalmazott a séf, majd hozzátette, hogy sajnos sokan egészségtelennek titulálják a magyar ételeket. „Számtalanszor olvashatunk ezzel kapcsolatos cikkeket, de aki ezt állítja, az szégyellje magát. A magyar gasztronómia, az alapanyagok – kezdve a hungarikum fűszerpaprikától, egészen a már XI. században is használt kölesig, vagy hajdináig – kiváló minőségűek. Elképesztő mennyiségű alapanyaggal tudunk dolgozni, így Európában az egyik legjobbak vagyunk” – tette hozzá Bede Róbert.

A rendezvényen felállított sátrakat a csapatok sajátos, az adott tájra jellemző népi eszközökkel díszítették, a legnagyobb közönségsikert arató standok külön jutalomban részesültek. A három legeredetibb portát neves szakmai zsűri választotta ki, így a csata végén gazdára talált a legszebb, a leghangulatosabb porta cím, egy vándorserleg, de a Veres Sándor Emlékkupa valamint a Magyar Népi Sütő- Főző Hagyományok Őrzője cím is.

Csapucha Adrienn