Fórum a szociális és rehabilitációs rendszer megújításáról
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rendszerének átalakulásáról tartott előadást Győrben.
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) több városba is ellátogat annak érdekében, hogy tájékoztasson a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rendszerének átalakulásáról. A győri városházán dr. Pósfai Gábor a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója tájékoztatta a szakembereket a változások tapasztalatairól.
Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester a konferencia megnyitóján kihangsúlyozta, a szociálpolitika terén 2010 óta egy erőteljes paradigmaváltás tapasztalható annak érdekében, hogy az állam hatékonyan tudjon a rászorulókról, és valóban az arra rászorulókról gondoskodni. Hozzátette, a cél az, hogy a támogatási rendszerben csak azok vegyenek részt, akiknek valóban jár az ellátás, a potyautasok pedig kikerüljenek a segélyezettek köréből.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára arról számolt be, hogy a korábbi rokkantnyugdíj-rendszer fenntarthatatlan volt, 2010-re egy átláthatatlan és kimondottan antiszociális rendszer alakult ki, ahol a különböző ellátásokat – szociális és nyugellátások – párhuzamosan fizetett az állam különböző alapokból.
Ezt a rendszert a 2012. év januárjától hatályba lépő új ellátási rendszer váltotta fel, ahol összesen két egészségbiztosítási alapon járó ellátás létezik. A foglalkozási rehabilitációba bevonhatók számára rehabilitációs ellátás, míg a be nem vonhatók számára rokkantsági ellátás jár. Az új, komplex felülvizsgálat nem csak orvosi szempontból, de a szociális helyzet szempontjából is vizsgálja a kérvényezőket. Az államtitkár ennek fontosságát számokkal is érzékeltette.
Azoknak az új jelentkezőknek az aránya, akiket a bizottság egészségesnek nyilvánít, Győr-Moson-Sopron megyében 17 százalék, míg az országos átlag 23 százalék. A megyebeli új igénylők körében 50 százalékos a rehabilitálhatónak nyilvánított személyek aránya, ami a duplája az országos átlagnak. Mindez arra utal, hogy a jobb gazdasági környezetben eleve kevesebben jelentkeznek a rendszerbe, másrészt pedig a munka világába való visszatérés lehetősége is nagyobb, vagyis a megváltozott munkaképesség nem kizárólag egészségügyi, de szociális kérdés is.
Az államtitkár elmondta, a kormányzat több mint húszmilliárd forintos programot indított a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Azon cégek számára, amelyek ilyen személyeket foglalkoztatnak, jó lehetőség a rehabilitációs kártya, amelynek birtokában nem kell befizetniük a szociális adót. Ezzel a lehetőséggel eddig 3800 vállalkozás élt, amelyek több mint 6400 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztattak.
Soltész Miklós hangsúlyozta, az új rendszerben 180 ezer ember felülvizsgálatát végzik el a szakértők. Közülük ötezer ember egyáltalán nem jelentkezett újra, vagyis vélhetően korábban potyautasként vette igénybe a szolgáltatást, ők most kikerültek a rendszerből. A felülvizsgálatra behívott rokkantnyugdíjasok esetében a cél egyértelmű, ez pedig a rehabilitáció, a munka világába történő visszailleszkedés elősegítése.
Papp Zsolt
Fotó: O. Jakócs Péter