Jó hírt közölt Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár a hét elején, amikor bejelentette: idén minden – összesen 94.843 – egészségügyi dolgozó kap béremelést.
Az összességében 30 milliárd forintos ráfordítás fedezete a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából befolyó összeg, fókuszában a diplomás szakdolgozók állnak, de kapnak emelést a szakdolgozók, a rezidensek, a kórházi gyógyszerészek és a szakorvosok is. Hogyan értékelték a hírt és hány dolgozó vihet haza magasabb bért Győrben? – kérdeztük Tamás László Jánost, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatóját.
Természetesen mindenki örült a bejelentésnek, annál is inkább, mert ez nem csupán az inflációt követő emelés – amely technikailag a besorolási bér kiegészítése –, hanem valódi jövedelemtöbblet – mondta az intézményvezető.
– Így a jelenlegi bérfejlesztés önmagában is érzékelhető javulást eredményez, jelentőségét fokozza, hogy már tavaly is emelkedett a dolgozók jövedelme. Az első becslések alapján a Petz-kórházra vetített nagyságrendje hasonló az elmúlt évihez, vagyis számításaink szerint éves szinten mintegy 500 millió forinttal fordíthatunk többet kollégáink díjazására.
Hogyan oszlik meg a béremelés az egyes dolgozói csoportok között?
A diplomás ápolók közül sokan nem, vagy csak csekély mértékben kaptak emelést 2012-ben, most a bérfejlesztés mértéke mindegyiküknél eléri majd a bruttó 41 ezer forintot. A szakdolgozók fizetése 5 és 45 ezer forint közötti összeggel nőhet. Kórházunkban összesen mintegy 900 szakképzett ápolót foglalkoztatunk, közülük 115-en rendelkeznek diplomával. A rezidensek bére idén 10 ezer forinttal emelkedik, hozzátéve, hogy nálunk tavaly volt egy 65 ezer forintos fejlesztés, sőt, ösztöndíj formájában sokan juthattak ezen felül még havi 100 ezer forinthoz. Rezidensi státusban a győri kórházban 64-en dolgoznak. A 450 ezer forint felett kereső orvosok 10 ezer, a 450 ezer alatt keresők pedig 40 ezer forintos béremelésben részesülnek. Ez a mi intézményünk esetében annyit jelent, hogy csupán az orvosok körülbelül 15 százaléka – 33 fő – tartozik a 450 ezer feletti, magasabb jövedelmi kategóriába, így 219 doktor számíthat a maximális béremelésre. A 8 kórházi gyógyszerész ugyancsak 41 ezer forinttal többet vihet haza. Mindezt azzal a megjegyzéssel egészíteném ki, hogy az elmúlt évhez hasonlóan a béremelés idén sem érinti a kórházi menedzsment, a gazdasági és műszaki alrendszerben dolgozók fizetését.
Milyen hatással lehet az intézkedés az elvándorlásra?
Az elmúlt másfél-két évben főként az ápolók elvándorlása okozott nehézséget az intézménynek. Csak tavaly 140 ápoló keresett máshol – sokan közülük gyaníthatóan külföldön – boldogulást. Hiányukat képzéssel, átképzéssel pótoltuk, erre szerencsére pályázati forrásokat is találtunk. A tapasztalat az, hogy az oktatás elég komoly megtartó erő, magasabb jövedelmi kategóriába lépést jelent, és sokszor ösztöndíjjal is jár. A szakképzett munkatársakat, a rezidenseket, az orvosokat illetően a két év együttes jövedelmi többlete már valódi megtartó erőt jelent, bár arányaiban Győrt sosem érintette olyan súlyosan ez a jelenség, mint esetleg az ország más intézményeit.
Mi lehet ennek az oka?
Az biztos, hogy nem a kiemelkedő fizetések, hiszen nálunk meglehetősen alacsonyak a bérek. Ugyanakkor ezt ellensúlyozza több tényező. Egyrészt a város vonzereje: az ország keleti részéből, a határon túlról érkezők, de még a budapestiek is azt tapasztalják, hogy jó itt élni. Másrészt az az egészségügyi szakmai kultúra, ami az elmúlt évtizedekben intézményünkben meghonosodott. Aki ide jön, az tudja, hogy tapasztalt kollégák veszik körül, tanulhat tőlük, van lehetőség a szakmai fejlődésre, tudományos kutatásra, személyes kiteljesedésre. És ha szakmai kihívások, a fejlődési lehetőségek párosulnak egy elfogadható egzisztenciális szinttel, életminőséggel, nehezen válnak meg orvosaink a várostól, a kórháztól.
Ozsvárt Tamás