Fedezd fel Győrt! – A Bécsi kapu tér
Győrben élünk, nap mint nap elsétálunk gyönyörű műemlékeink előtt, és közben nem is sejtjük, micsoda értékek birtokában vagyunk, milyen kalandos történeteket, hihetetlen legendákat rejt egy-egy belvárosi ház, szobor vagy festmény. Izgalmas túrára hívom hát az olvasót, tartson velem, fedezzük fel együtt Győr szépségeit! Sétánkhoz Jakab Petrát, a Győri Polgármesteri Hivatal idegenforgalmi referensét kértem fel, kalauzoljon minket, mutassa meg nekünk Győr csodás titkait.
A Bécsi kapu tér
A Bécsi kapu térre érkeztünk, és nagy nehézségek árán megfejtettem a feladványt. A Karmelita templom oldalán a két körablak egy bagoly szemeire, a közötte található kiszögellés pedig a csőrére emlékeztet. Legalábbis Petra szerint…
– A Bécsi kapu téren állt a város második kapuja, nem nehéz kitalálni, hogy ez a Bécsi kapu nevet viselte. – kezd bele a tér történetébe idegenvezetőm. Ezt a kaput is felrobbantották, méghozzá Napóleon seregei. Érdemes tudni, hogy városunk neve Párizsban egy frekventált turisztikai látványosságon is olvasható. A Diadalív kövébe vésték az összes olyan település nevét, ahol Napóleon győzelmet aratott.
A kismegyeri csatára emlékezve Győr is felkerült a műemlékre Raab néven. – Ha már a Rábánál tartunk, mielőtt körülnéznénk a téren, sétáljunk le egy kicsit a partra! – invitál Petra. Ahogy haladunk, egy különös kis építmény mellett vezet az utunk. Az időjárásjelző oszlop csak jókat kíván nekünk. A német nyelvű felirat szerint: „Mutasson mindig ez az óra Győr polgárainak és mindenki másnak jó időt!” Úgy legyen!
A Rába partján láthatjuk első királyunk, Szent István lovas szobrát, mellette, a vár tövében pedig az ágyúsort. A közhiedelemmel ellentétben ezekkel soha nem védték a győri várat, hanem egy bécsi öntödéből kerültek díszítés gyanánt mostani helyükre. Én már indulnék a híd felé, hogy meglátogassam az újabb kalandokat rejtő Radó szigetet, ám túravezetőm visszahúz: – Majd egy másik alkalommal, most gyerünk vissza a térre!
A gyönyörű barokk tér leglátványosabb épülete a Karmelita templom. A karmelita rend magyarországi meghonosítása kapcsán a rend megalapításának helyszínéül Győrt választották. A templom 1725-ben készült el. Különleges alakját még szokatlanabbá teszi, hogy tornya nem a szentély fölött magasodik, hanem attól jobbra tornyosul. A „Hab Mária szobrot” az épület oldalában lévő nyitott kápolnában találjuk. Érdekesség, hogy kriptája, ahol egyházi és világi személyek egyaránt temetkezhetnek, mélyebben fekszik, mint a néhány méterre folyó Rába vízszintje, azt mégsem öntötte el soha víz, köszönhetően a kitűnően megoldott szigetelésnek. A térre visszatérve Kisfaludy Károly szobrát pillantjuk meg. A bronz alkotás Mátrai Lajos munkája.
– Ha közelebbről megnézed Kisfaludy alakját, láthatod, hogy pennát és papirost tart a kezében. A városi legenda szerint a szobor reggel nyolc órakor körbenéz a téren, és felírja az iskolából késő diákok nevét. Újabban a tilosban parkolókét is! – teszi hozzá Petra kacagva. Egy másik legenda szerint a szobor vastag kabátjával védi a mögötte elterülő belvárost a vad szelektől. Körülöttünk szépen felújított műemlék jellegű házak sorakoznak, nem csoda, hogy a város 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját. Az épületek sorából kimagaslik a sárga Ott-ház, melynek kovácsoltvas erkélye fölött az egykori gazdag család címere is látható.
– Azt tudni kell, hogy annak idején a gazdag családok azért is építettek magas házakat, hogy ezzel is jómódúságukat hangsúlyozzák. Itt azonban az építőmester egy költségtakarékos optikai trükkhöz folyamodott. Ha szemből nézzük, azt gondoljuk, hogy kétemeletes az épület, de, ha oldalról vesszük szemügyre, láthatjuk, hogy a második nem valódi emelet, csupán egy homlokzat.
– Akkor lehet, hogy nem is voltak olyan gazdagok Otték? – teszem fel a kérdést, de választ nem, csupán egy sejtelmes mosolyt kapok. A jövő héten a Káptalandomb felé vesszük utunkat. Kiderül többek között, hogy miről pletykáltak a korabeli asszonyok, és, hogy hol lakott Blaha Lujza.
Papp Zsolt György