Fedezd fel Győrt! – A Baross út
Győrben élünk, nap mint nap elsétálunk gyönyörű műemlékeink előtt, és közben nem is sejtjük, micsoda értékek birtokában vagyunk, milyen kalandos történeteket, hihetetlen legendákat rejt egy-egy belvárosi ház, szobor vagy festmény. Izgalmas túrára hívom hát az olvasót, tartson velem, fedezzük fel együtt Győr szépségeit! Sétánkhoz Jakab Petrát, a Győri Polgármesteri Hivatal idegenforgalmi referensét kértem fel, kalauzoljon minket, mutassa meg nekünk Győr csodás titkait.
II. rész: A Baross út
Győr kedvenc sétálóutcájára, a Baross útra lépünk. Petra Baross Gábor csempeképére mutat, és úgy meséli a közlekedési miniszter történetét, aki városunk országgyűlési képviselője is volt a dualizmus korában. A vasúti közlekedés reformja és a postahálózat kiépítése mellett többek között a nevéhez fűződik a Vaskapu szabályozása, így az egységes dunai hajózóútvonal megteremtése is. A sétálóutcát egyébként 1997-ben teljesen felújították. Az utca új díszburkolatot kapott, ekkor ültették a ma is látható törpefákat. A beruházást számos győri cég támogatta, nevüket az utcabútorok, valamint tovább haladva egy, a burkolatba épített díszkő is őrzi. A kereszteződéshez érve láthatjuk az úgynevezett kőcsiga szobrot és ivó kutat, amit az Audi Hungaria adományozott a városnak, ugyancsak 1997-ben.
Miközben haladunk tovább, figyelmem elkalandozik, és a teraszokon kávézó párokat, utcán sétáló, fagylaltot falatozó családokat figyelem. Egy igazi, pezsgő életű, jó hangulatú város képe tárul elém. Egy férfi virággal a kezében lohol el mellettünk. Tán ő is éppen oda tart, ahová mi. A következő kereszteződéshez, ahol Paulikovics Iván „Nosztalgia egy letűnt kor után” című alkotása áll. Közismert nevén a „Csónakos szobor”, amely a győriek egyik legkedveltebb találkozási helye. Ki tudja hány randevú kezdődik itt nap mint nap, hány barát beszéli meg ide délutáni találkáját, és hány turista fényképezkedik az alulöltözött fiatalember előtt.
– Ne szaladj így előre! – szól rám Petra, aki néhány méterrel mögöttem megállt, és a talpa alá mutogat. Visszamegyek hozzá, és látom, hogy a burkolat színétől elkülönülő piros téglákat mutatja. Ezek jelzik a város első kapujának a Fehérvári kapunak a helyét. A törökök 1594-ben foglalták el Győr várát. A négy évig tartó idegen uralom 1598. március 28-án ért véget, amikor Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf serege a vár visszavételére indult. A törököknek öltözött magyar katonák egy élelmiszerrel megrakott szekérrel érkeztek a kapu elé, és törökül kiabálták be, hogy élelem-utánpótlást hoztak Pécsről. Míg az álruhás magyarok elterelték az ellenség figyelmét, a többiek robbanó szerkezetet erősítettek a vár falára. A detonáció után a sereg benyomult az erődítménybe, és négy napos csata után vissza is foglalta azt. Erre az eseményre a Baross út 18. szám alatti épület falán látható emléktábla is felhívja a figyelmet.
– Ha áttekintünk a túloldalra, ott is észrevehetsz egy táblát! Ismerős a rajta lévő rajz? – vizsgáztat alkalmi túravezetőm. Közelebb lépek, és egyből megfogalmazódik bennem a felismerés. Ez bizony a városháza tornya!
– Hát nem teljesen – hűt le rögtön útitársam. – Itt állt Győr egykori tűztornya. 1794-től egy évszázadon át a város legjellegzetesebb építménye volt, de életveszélyes állagára hivatkozva 1894-ben lebontották. A szimbolikus épületet minden győri megsiratta, hiányzott nekik a jelképként is kezelt építmény. A jól ismert látványt azonban már nem sokáig kellett nélkülözniük a városlakóknak, hiszen a századfordulón átadott új városháza tornya a mai napig őrzi az egykori tűztorony formáját. – megnyugodtam, nem tévedtem olyan nagyot.
Utunkat folytatva egy újabb köztéri alkotáshoz, Rieger Tibor Szent György szobrához érkezünk. Itt kanyarodunk balra, és megpillantjuk a Karmelita templomot. – Egy kis játékra invitálnálak! – vereget hátba Petra. – Nézd innen, távolról az épületet! A feladat, hogy a templomon egy madarat kell megtalálni! Ne siess nagyon, mert minél közelebb érsz, annál kevésbé kivehető! Na, látod már? A jövő héten kiderül, akárcsak az, hogy ki írja fel reggelente az iskolából későket, és hogy minek a homlokzat, ha nincs mögötte épület.
Papp Zsolt György