Európai menedzser Győrben

Nem könnyű időpontot találni az interjúhoz Mihalicz Antalnak, a győri Syncreon Automotive Kt. ügyvezető igazgatójának üzleti megbeszélésekkel, programokkal zsúfolt naptárában. Egy szűk órát talál a reptérre indulás előtt a 45 éves, háromgyermekes cégvezető, hogy legalább vázlatos portrét rajzolhassunk a nyugat-dunántúli régió egyik legismertebb menedzseréről.

A Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki, majd mérnök üzemgazdász diplomát szerzett vállalatvezető pályafutása kezdetén gyakorlatilag az iskolapadból került az autógyártás nemzetközi vérkeringésébe.

– 1991 júniusának végén védtem a diplomámat és július elsején már az Opel szentgotthárdi gyárában kezdtem dolgozni – tekint vissza a kezdetekre Mihalicz Antal.

– A választás nem volt véletlen, hiszen gyermekkorom óta az autók szerelmese vagyok, és

már az egyetemi évek alatt is külföldön, Kaiserslauternben töltöttem több hónapot gyakornokként az Opel-konszern kötelékében.

A fiatal mérnöknek néhány év elegendő, hogy az autóipar mozgalmas hétköznapjaival megismerkedjen, az ágazat magyarországi terjeszkedésének köszönhetően 1995-ben első

számú vezetői pozíciót kap egy német tulajdonú mosonszolnoki autóalkatrészgyártó vállalatnál.

– Nem volt könnyű 28 évesen levezényelni és felfuttatni egy zöldmezős beruházást – válaszol az újságíró felvetésére a cégvezető.

– A respektet a szakmai felkészültség napi szintű bizonyítása, a maximális erőbedobással végzett munka, a feladattal való teljes azonosulás teremtette meg. A melósok, a nálam idősebb középvezető kollégák azt látták, hogy reggeltől estig a gyárban vagyok, és sikeresen épülnek fel azok a komplex folyamatok, amelyeket a tulajdonos és a piac elvárt tőlünk. Támaszkodtam a már megszerzett stabil alapismereteimre, amihez pedig nem értettem, azt megtanultam. Ügyeltem arra, hogy a szakmai részkérdések megoldásába bevonjam tapasztalt munkatársaimat, de szem előtt tartva az egész egységét mindig olyan megoldásokat találjunk, amelyek beilleszthetők a struktúrába. Ezekben az években alakult ki az a máig eredményesen működő menedzseri módszer, aminek fázisai a célok kijelölése, az egyes egységek, személyek feladatainak és a feladat végrehajtását igazoló paraméterek, mérőszámok meghatározása, a szabályok kialakítása. Ha a részmunkákat igazolhatóan megfelelő színvonalon és mennyiségben elvégezzük, meg kell jönnie az eredménynek.

És jöttek az eredmények?

Az autótükrök gyártásával foglalkozó mosonszolnoki gyár – akkor SAPU Bt., ma SMR Hungary Bt. – felépítését a tervezés fázisától végigkísérhettem. Láttam, ahogy kinő a földből az üzemcsarnok, érkeznek a gépek, megindul a termelés. Ezt követően évről évre nőtt a kapacitás, bővültek a piacok, újabb és újabb projekteket valósítottunk meg. Egy viszonylag egyszerű összeszerelői tevékenységtől eljutottunk odáig, hogy magunk terveztük a gépeinket, a vevőket közvetlenül Magyarországról szolgáltuk ki, önálló beszállítói kört alakítottunk ki és fejlesztettük tovább partnereinket. A 800 fős csapat munkájának eredményességét több elismerés is jelezte: 1999-ben az év beszállítója lettünk az Opelnél, 2000-ben a Suzukinál, 2003-ban pedig megkaptuk a Magyar Nemzeti Minőségi Díjat.

Egy ilyen jól menő céget nem hagy el egy vezető. Ez mégis megtörtént.

Nyugodtan mondhatom, pokoli éveket éltünk meg 2002-t követően. Anélkül, hogy a részetekbe belemennék, annyit erről az időszakról: az anyavállalat olyan üzleti döntést hozott, amelynek vállalásait nem tudta teljesíteni. Öt év alatt öt vezérigazgatót és 15 igazgatósági tagot „fogyasztott el” a cég, folyamatos volt a bizonytalanság. Nem éreztem jól magam, hiszen én menedzserként építeni és nem rombolni akarok. Ebben a helyzetben talált meg a felkérés, amikor a Syncreon első számú vezetőnek hívott.

Miért volt szükségük új vezetőre?

Az ír tulajdonban lévő, detroiti székhelyű multinacionális cégnek az Audival kötött megállapodása új kihívás elé állította a magyar leányvállalatot. Az ebből adódó feladatok megoldására állt fel az új menedzsment, melynek vezetésére engem kértek fel.

Ez nyelvi kulturális váltást is jelentett?

Részben igen. A pályafutásom indulásából adódóan a német nyelv magas szintű ismerete szinte természetes volt számomra, de már korábban is intenzíven használtuk az angol nyelvet a multinacionális vállalat munkanyelveként, kötelező volt ezt is jól beszélni. Ez egy kicsit nagyobb hangsúlyt kapott, ennyi történt.

Szakmai nehézségek?

Meg kell mondanom, nem számítottam azokra a nehézségekre, amelyeképpen ebben a rendhagyó évben merültek fel. Bizonyára emlékeznek még a kedves olvasók: 2008 első harmadában konjunktúra, októbertől pedig egy drasztikus recesszió jellemezte a gazdaságot. Nekünk ebben a viharos időszakban nem csak talpon kellett maradnunk, de olyan minőségi színvonaljavulást kellett elérnünk a szolgáltatásainkban, ami még „békeidőben” is óriási feladat. Ezekben az években a gyakorlatban is tapasztaltam, amit egyébként is vallok: a válság egyben lehetőség. Átvilágítottuk üzleti folyamatainkat, racionalizáltuk a működésünket, folyamatosan monitoroztuk tevékenységünket, és azonnal beavatkoztunk, ha gyengeséget találtunk. Nem kerülhettük el a leépítéseket sem, 1500-ról 1200-ra csökkent a dolgozói létszám. A kemény munkának köszönhetően – most már elmondhatom – a válságból megerősödve kerültünk ki, a jelenlegi létszámunk eléri a 2.000 főt, az Audi pedig újabb három évre meghosszabbította velünk kötött szerződését.

A kiváló menedzseri teljesítményt a Syncreonon belül is elismerték.

Valóban annak tekintem azt a tényt, hogy ez év március elsejétől tagja lettem a cég európai menedzsmentjének. Azóta nemcsak a magyar vállalat vezetése, hanem a Syncreon kelet-európai terjeszkedésének irányítása is a feladataim közé tartozik. Ez a kinevezés annak a bizonyítéka, hogy mi, magyar szakemberek is képesek vagyunk arra, hogy egy nemzetközi szervezet teljes jogú tagjaként dolgozzunk. Az új feladatok egyben azt is jelentik, hogy Mihalicz Antal üzleti naptára még zsúfoltabb lesz. Az elmúlt években összekovácsolódott vezetői csapat azonban lehetővé teszi, hogy a nemzetközi kapcsolatokkal járó elfoglaltságoknak is eleget tegyen, és mindemellett – mint jó szívvel vállalt társadalmi kötelezettség – elnökként továbbra is segítse tapasztalataival a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fejlődését. A kamara gazdasági súlyának erősítésében, nemzetközi kapcsolatainak, pályázati lehetőségeinek kiaknázásában jól jön egy elismert menedzser, aki a kamarai csapattal eredményesen képviselheti a kis- és nagyvállalkozások érdekeit.

Ozsvárt Tamás

Fotó: O. Jakócs Péter