A Széchenyi István Egyetem Növénytudományi Tanszékének egyetemi docense, Dr. Farkas Anikó tartott előadást a parlagfűről a győri campuson a Nyugdíjasegyetem legutóbbi előadásán. A Mezőgazdaság- és Élelemiszertudományi Kar Arany Sziklevél díjjal elismert oktatója mindent elmondott szenior hallgatóinak, amit csak a parlagfűről tudni kell.
Az ürömlevelű parlagfű a fészkesek családjába tartozó, egyik legismertebb, Amerikából származó, inváziós gyomnövényünk, ami az allergián túl a mezőgazdaságban is jelentős károkat okoz. Tudományos neve, az Ambrosia artemisiifolia nyomán tévesen hozták kapcsolatba az „istenek eledelével”, és korábban a vadkenderrel is. Az ambrosia szó a természettudós Linnéhez fűződik, aki vallásos emberként a korszellemnek megfelelően a növények latin nevében jelentős egyházi személyiségekről is „megemlékezett”. Így például a parlagfű latin nevében szereplő ambrosia szó Ambrosius milánói püspökkel hozható összefüggésbe. Azok pedig, akik hajlamosak voltak gyógynövényi „rangra” emelni a parlagfüvet, egy egyszerű félrefordításnak ülhettek fel, amikor a gyomnövény nevét angolból magyarra ültették.
“Tehát a parlagfű nem az istenek eledele, és semmiképpen sem gyógynövény. Ez az első fontos tétel, amit haza kell vinniük magukkal” – mondta hallgatóinak Dr. Farkas Anikó. Rávilágított, hogy a népesség negyede, ötöde érintett valamilyen módon a parlagfűallergiában. Egyetlen növény akár négyezer magot, vagy kettő-négymilliárdnyi pollent is termelhet. Az allergén tünetek megjelenéséhez viszont 30-50 pollen elegendő egyetlen köbméternyi levegőben.
Ezekben a hetekben már csírázik a parlagfű, nyár közepétől pedig virágozni fog. A pollenszórási időszak nagyon sokáig, akár még októberben is eltarthat, egészen az első fagyokig. A legnagyobb pollenszórási szezonra augusztus végén, szeptember elején lehet számítani, és az alapvetően tünetmentes emberek is megtapasztalhatják az óriási pollenterhelést.
A parlagfű inváziós faj, elterjedése térben és időben monoton nő. Mára az egész ország jelentős mértékben fertőzötté vált, kárt, terméskiesést okozva a mezőgazdaságban. Védekezni kell ellene, ugyanakkor a fogyasztók joggal akarnak szermaradékmentes, egészséges élelmiszert. A herbicidpiac korlátai is hátráltatják a hatékony gyomirtást, ráadásul az Amerikában fellelhető természetes ellenségei közül egyik sem jött a parlagfűvel együtt Európába. Korábban azt gondolták erről az agresszív gyomnövényről, hogy mint a neve is mutatja, parlagokon, tarlókon, utak mentén jelenik csak meg, és nem szereti a bolygatás nélküli, természetes élőhelyeket. Mára már ez is megdőlt. Tudomásul kell venni, hogy mi, emberek hurcoljuk be az érintetlen, védett területekre is.
„A parasztember nem véletlenül tisztogatta alaposan a ruházatát, eszközeit a munka végeztével. Ennek a fegyelemnek vissza kellene jönnie a mezőgazdaságban” – mondta az előadó. „Nemre, korra, helyzetre való tekintet nélkül, bárki, bárhol, bármikor, bármire lehet allergiás. A gyermekeinkre is nagyon oda kell figyelni” – hangsúlyozta Dr. Farkas Anikó, kitérve arra, hogy sokféle, összetett tünetet produkálhat a parlagfű, és van az a dózis, ami valóban „kiütheti” még a tünetmentes embereket is. Ezért, amikor már szórja a pollent, javában virágzik a parlagfű, lehetőleg ne küldjük rá kaszálni embereket, és ne vonjunk be kisgyerekeket parlagfűírtó akcióba – figyelmeztetett az előadó.
Szerző: Nyerges Csaba
Nyitókép: Májer Csaba József
Fotó: pixabay.com