Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: Győr jó hely egy folklórkutatónak

Lanczendorfer Zsuzsanna kész listával fogadott, a javát sorolta annak, amit győri lányként a szülővárosától kapott.

Először is hálás, mert itt fogadták be sváb, mesterségét tekintve hentes és kocsmáros nagyapját. Aztán köszönet jár Győrnek a Kazinczy-gimnáziumért is, ahol kitűnő tanárok ébresztették rá diákjukat a versek, a szép magyar beszéd fontosságára. A Kisfaludy Napok is a városhoz kötik, itt egykoron mint népdalénekes aratott szép sikereket Barsi Ernő tanár úr gyűjtéséből összeállított csokraival, a feleség, Ida néni szakmai tanácsaival. Kisfaludy Napok már nincsenek, de vigaszként még működik a Győri Melodiárium, a mester kilenc régi tanítványának kamarakórusa.

Az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola alma materként került fel a listára, ez pályafutásának rajthelye. A gyirmóti gyermekvilágról, gyermekjátékokról írt tudományos diákköri dolgozatával képzős létére lett második a néprajzosok országos versenyén, örökre eljegyezve magát a néprajztudománnyal. Ma már egyetemi docensként tanítványai tudományos diákköri dolgozataihoz ajánl előszeretettel győri témát. Ha valaki bukásra áll nála, számíthat egy mentő kérdésre. Aki ismeri saját családjának történetét, s tud szülőhelye múltjáról, már esélyes a kegyelemre. Jó pontnak számít az is, ha tudja, melyik népdalt játssza a győri toronyóra, vagy ha ismeri a vaskakas legendáját.

Zsuzsanna amellett, hogy tanít és előadásokat tart, szorgalmasan publikál tanulmányt, újságcikket, sőt, verset is. Egy helyen azt írták róla, nemcsak doktorált kutatója, hanem élő kincsesháza is a folklórnak, pátriája népi kultúrájának. Győr gazdag lelőhelyként kínálta magát kutatásaihoz. Ósdi állatosdi című könyve gyermekfolklór anyagában több győri gyermekjáték, várost említő mondóka kapott helyet. Édesapja repertoárjáról írt könyvében is sok igaz történet, dal szól a győriekről, a városrészek csúfolói is a ménfői Lanczendorfer Károly közvetítésével maradtak ránk.

A legizgalmasabbak mindig a friss eredmények, Lanczendorfer Zsuzsanna két nagy kutatáson van túl. Hamarosan megjelenik egy szakrális néprajzkötetben a győri Könnyező Szűzanyáról és búcsújáról egy tanulmánya, s könyv formába önti hároméves, Bolyai-ösztöndíjas kutatásának, egy rablógyilkos 1880-as győri csodás feltámadásáról szóló eredményeit. A korabeli lapok szerint a győri csodáról, a megyeháza kisudvarában kivégzett Takács János feltámadásáról egész Európa beszélt. A rablógyilkosságról balladát költött a nép, de a kutatónak számos más forrás, ponyva, levéltári anyag és hírlapi tudósítás, újságcikk is rendelkezésére állt ahhoz, hogy fényt derítsen a valóságra.

Az eredmény orvostörténeti kuriózum, s azt látszik bizonyítani, hogy Jedlik Ányosnak, a győri bencés paptanárnak komoly köze volt a mai defibrillátor őséhez. Jogtörténeti vonzat, hogy a győri csoda, a megvillanyozott akasztott ember feltámadása három paragrafust változtatott meg a korabeli törvénykönyvben, sőt, felvetette a halálbüntetés eltörlésének szükségességét is. Akárhogyan is volt, Győrt híressé tette az eset, s Lanczendorfer Zsuzsanna új könyve is jó eséllyel lesz népszerű, bestseller a saját műfajában.

A kegykép

„A káptalandombi bazilika kegyképe különösen kedves a számomra. Szüleim itt, a Könnyező Szűzanya oltára előtt fogadtak egymásnak örök hűséget.”

Kötődések

„Gyerekként találkozhattam Galgóczi Erzsébettel, akinek két novellájában is szerepel a Lanczendorfer név. Még gyűjtöttem is tőle, a Szedri báró balladáját. Egy másik ménfői is a szívemhez nőtt, Sulyok Vincéhez baráti szálak kötöttek. Sok „rokonföldinek” írt levél tanúskodik arról, hogy a híres, Norvégiában élt költőt, fordítót mennyire érdekelte, mi történik Győrben, Ménfőcsanakon. Horváth Jófejű Zoltán, aki a Szerelmem Győr című verseskötetet írta, a családom szívbéli barátja volt.

Gaál József

Fotó: O. Jakócs Péter