Az ítélőtábla megerősítette a roma gyerekek jogellenes elkülönítésének a tényét a Kossuth iskolában, ám kedvező jel, hogy ebben az intézményben két éve már nem indítottak első osztályt, Győr tehát meg akarja szüntetni a törvénytelenséget – így nyilatkozott az önkormányzat ellen pert indító alapítvány elnöke a keddi ítélethirdetés után.
Részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla abban a szegregációs perben, melyet azért indított az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, mert szerinte a cigány etnikumhoz tartozó diákokat elkülönített módon tanították a Kossuth iskolában.
A Győri Ítélőtábla folyósólyán várakoztak az alapítvány képviselői, a felperesek. Elnökük, Mohácsi Erzsébet elmondta: az alapítvány célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és cigány etnikumba tartozó gyerekeket ne közösítse ki a társadalom.
Az alapítvány keresete kétirányú volt, részben az etnikai hovatartozásra, részben a hátrányos helyzetűek szegregációjára vonatkozott. Keresetükben azt nehezményezték, hogy a cigány etnikai kisebbséghez tartozó és a halmozottan hátrányos helyzetű diákokkal elkülönítve foglalkoztak a tanárok a Kossuth Lajos iskolában.
Az első fokú ítélet kimondta: Győr önkormányzata megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, mert a jogellenes elkülönítés ellen nem lép fel. A bíróság megállapította, hogy Győr esetében csupán passzív szegregációról van szó, mely többek között várostörténeti okokból alakult így, ám a hatályos jogszabályok értelmében ez is sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
Másodfokon az alperes önkormányzat a kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy a szülők szabadon választhattak intézményt, önszántukból íratták ide a gyerekeiket, s ragaszkodnak is ehhez az iskolához.
A Győri Ítélőtábla úgy határozott, hogy részben megváltoztatja a megyei bíróság elsőfokú ítéletét.
Döntésében megállapította a roma származású gyerekek elkülönítésének a tényét a Kossuth Lajos iskolában, viszont a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében elutasította az alapítvány keresetét.
A bíró azzal indokolta ítéletét, hogy a halmozottan hátrányos helyzet nem személyiségi jogokhoz kötődik, ezért az alapítvány nem indíthatott volna bírósági keresetet ebben az ügyben.
Elutasította a Győri Ítélőtábla az alapítványnak azt az indítványát is, mely szerint a város önkormányzata szűntesse meg a kialakult helyzetet. A felperes nem határozta meg ugyanis, hogy milyen módon, feltételekkel tehetné ezt meg ezt az önkormányzat.
Utalt arra is a bíróság, hogy 2010 óta nem indult több olyan első osztály, melyben a cigány etnikumhoz tartozó és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek többségben lennének.
A tárgyalásról készült videónk ITT látható.
Kovács Veronika