„Célzottabb kiválasztással és részletes kockázatelemzéssel jelöljük ki ellenőrzésre az adózókat”

Interjú dr. Horváth Szabolccsal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatóságának vezetőjével.

Ön beleesik azok körébe, akik akár egy „sör alátéten” beadhatják majd az adóbevallásukat?

Nem bonyolult a bevallásom, de már évek óta az interneten keresztül küldöm be. Egyszerűsége mellett ez a legkényelmesebb megoldás az adózónak. Az adóváltozásokkal kapcsolatban talán leginkább ez a „terminológia” került be a közbeszédbe.

Mekkora azoknak a köre, akik ezt a formát választhatják?

A „söralátétet” az egykulcsos személyi jöve – delem adó tette lehetővé. Az éves elszámolás a munkavállalók többségénél az összesített munkabérre vetített adókulcs és a levont adóelőleg egybevetésével letudható. Erre szolgál a „söralátét”, aminek a törvény az adónyilatkozat nevet adta. Az adósávok megszűnése és a korábbi adókedvezmények kivezetése a munkáltatói adóelszámolást is vonzóbbá tette a foglalkoztatók számára, így arra számítunk,hogy hosszú évek után újra több adózóról leveszi a bevallás terhét a munkaadója. Akiről nem, azoknak ajánlom a „söralátétet”.

A parlament még az elmúlt év utolsó perceiben is változtatott a jogszabályokon, könyvelők mondják, hogy nagyon sok mindenhez hozzányúltak, elég követni a változásokat. Önöknek sikerül?

Őszintén bevallom, a változások követése számunkra is nagy odafigyelést igényel. Kiemelt célunk, hogy a jogszabályok értelmezésében, alkalmazásában segítsük ügyfeleinket. Az adószabályok változásainak érthetőségét leginkább a telefonos és írásbeli tájékoztatások számán tudjuk mérni. Tavaly 13 ezerrel kevesebb hívást kaptunk, mint 2010-ben. Jelentős emelkedést az eddig eltelt hetekben nem tapasztaltunk. Az idei változások egy része az adózást szándékosan elkerülők ellenében született. Azok ellen, akik egymást követve sorra döntöttek be cégeket, tartozást hagyva maguk után nemcsak az állam, hanem az üzleti partnerek felé is.

Egyébként hogyan változott az adózási morál az elmúlt tíz évben a megyében?

Tapasztalatom szerint közvetlen környezetünkben az adómorál kettős arcot mutat. Egyik arca szerint évek óta többségben vannak az önkéntes teljesítést szem előtt tartó adózók, akik segítséget kérnek, megosztják velünk fizetési nehézségeiket, és közös megoldást keresünk ezek elhárítására részletfizetés, halasztás formájában. Ügyfélszolgálatainkat 140-150 ezren keresik fel, telefonon 85-100 ezren érdeklődnek évente. Revizoraink azonban sokszor egészen más hozzáállással találkoznak. Olyan esetekre, cégformát öltött jelenségekre gondolok, amelyekről azonnal lerí a gazdasági irracionalitás és a mögötte húzódó célzatos visszaélési magatartás. Ezek felderítésénél jelentős előrelépésnek tartom az adóhivatal és a vámhivatal egy évvel ezelőtti integrációját. A közös fellépés, a gyors információáramlás, az adóügyi, a vám- és a bűnügyi eszköztárak egyesítése már tavaly is szép sikereket hozott, és több reményteli ügyön dolgozunk jelenleg is.

Ha már trükkök, még 2011-ben vezette be a kormány a – minimálbérnél magasabb – garantált bérminimum fogalmát, amit a legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenységű vállalkozóknál kell minimum- járulékalapként számításba venni. 2012-től mindent összevetve minimálbéren és garantált bérminimumon több mint egyharmados az egyéni és társas vállalkozók tb-terheinek növekedése. Nem tart attól, hogy az adóterhek emelkedései rontják majd az adózási morált?

Az adóterhek nagysága és az adófizetési hajlandóság, az adózási morál között kimutatható a fordított arányosság, a magasabb adóteher jobban csábít a jövedelmek, bevételek eltitkolására.

Felhívnám a figyelmet a szándékos adókikerülőket fenyegető 200%-os adóbírság jelentős kockázatára. Ekkora büntetést nem lehet kigazdálkodni.

Rátérve a járulékfizetésre és a foglalkoztatásra, meg kell említeni, hogy a minimálbéres foglalkoztatásnak is számtalan kockázata van. Vizsgálataink során általában látható, hol valós a minimálbéres bejelentés és hol egészítik ki zsebből zsebbe a bért. Utóbbinak a fedezetét csak további adókikerüléssel: bevételtitkolással vagy fiktív számlákkal tudja előteremteni a foglalkoztató. Látszólag úgy tűnik, a munkavállalónak is előnyös ez a megoldás, de hátrányaival betegség, baleset, nyugdíjazás során szembesülnek majd.

A NAV tavaly jelentősen növelte ellenőrzési tevékenységét, miután tizenhárom százalékkal több adózót vizsgáltak, mint az azt megelőző évben. Ez a 13 százalékos arány a megyére is érvényes?

Természetesen megyénkben is több adózót vizsgáltunk, mint a megelőző évben, de a vizsgálatok hatékonysága nem feltétlenül a darabszámban mérhető. Igazgatóságunkon részletes kockázatelemzéssel és célzottabb kiválasztással jelöljük ki ellenőrzésre az adózókat. Jó visszaigazolás számunkra a tavaly megállapított 20 milliárd forint adókülönbözet, amely duplája a 2010-es adatunknak, és az idén is erre törekszünk.

Kik, mely területek ellenőrzésére helyezik a hangsúlyt idén?

2012-ben több vagyonosodási vizsgálatot indítunk, mint tavaly, ennek egyik meghatározó célszemélyei a felszámolás alá került vállalkozásokból kimentett vagyon haszonhúzói lehetnek. Növelni fogjuk az áfa kiutalás előtti ellenőrzéseink számát, fokozott kockázatelemzést alkalmazva választjuk ki a nagy forgalmú, de alacsony áfa fizetők köréből a gyanús vállalkozásokat. Emellett megyünk nyugtaadást, alkalmazottak bejelentését ellenőrizni munkaidőben, de munkaidőn túl sem lesz ritka egy-egy revizorpáros megjelenése.

Ebből is látszik, hogy a kormány hatékonyságnövelést vár el a hivataltól. Hogyan lehet ennek eleget tenni, hiszen a közszférát érintő létszámleépítések a NAV-ot is érintik?

A kormányzat már hosszabb ideje elvárja tőlünk a hatékonyság növelését. Ez tetten érhető volt a változatlan létszám mellett kapott újabb és újabb feladatokban. A megyénket, Vas és Zala megyét összefogó régiós központ ügyvitelszervezésekkel, koordinációval, a teljesítmények monitorozásával és kontrollingjával segíti, felügyeli munkánkat. A teljesítményorientációt már a munkatársak kiválasztásánál érvényesítjük. A létszámleépítés az adóhivatalt sem kerülte el, 450-nél több munkatársam dolgozik a megyei szervezetben, ekkora létszámnál mindig vannak mozgások, így a betöltetlen helyeink megszüntetésének köszönhetően senkit sem kellett elküldeni.

Több mint húsz éve van az adóhivatalnál, a karrierje egyenletesen ível felfelé. Miért szép ez a pálya?

Meglepőnek tűnhet, de számomra azért szép ez a pálya, mert olyan embereknek segíthetünk, akiknek problémáik vannak adóügyeikkel. Ügyfélszolgálatunkon egyik fő célkitűzésünk, hogy a szakszerű, pontos tájékoztatás mellett udvariasan fogadjuk, és gyorsan kiszolgáljuk az ügyfeleket. Néhány év alatt sikerült elérnünk, hogy a 20 perces átlagos várakozási időt 5-6 perc körülire csökkentsük. Ez alapot ad arra, hogy jól induljon a kommunikáció, és az adóügyek intézését ne zavarja hosszabb várakozással járó türelmetlenség. Nagy sikerként élem meg egy-egy bonyolult ellenőrzési, végrehajtási ügy lezárását is, amelyeken néha hónapokat kell dolgoznunk.

Wurmbrandt András

Fotó: O. Jakócs Péter