Bejárható Kisalföld Kutatóműhely létesülhet az egyetemen
A Bejárható Magyarország Programmal kapcsolatban tartottak szakmai workshopot tegnap a Széchenyi István Egyetemen a Turizmus Tanszék szervezésében. Az a cél, hogy a programon belül a Kisalföld kiemelt hangsúlyt kapjon. Ennek érdekében az egyetem „Bejárható Kisalföld Kutatóműhely” felállítását tervezi, kezdeti lépésként pedig helyi összefogással a Szigetközben valósít meg kísérleti projektet.
A műhelybeszélgetésen a Bejárható Magyarország Program létrehozói tartottak vitaindító előadást, a térségi társadalmi szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények képviselői pedig javaslatokat tettek, tanácsokat adtak a helyi megvalósításhoz. A workshop témavezető moderátora, Dr. Happ Éva tanszékvezető egyetemi docens elmondta, azért szervezték a műhelybeszélgetést, hogy párbeszédet kezdeményezzenek és összehozzák azokat, akik valamilyen módon kapcsolódni tudnak a Bejárható Kisalföld programhoz. Ezt segítheti egy új egyetemi kutatóműhely, a cél pedig olyan javaslatcsomag összeállítása, ami alapján lehetővé válik a program megvalósítása régiónkban.
A Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítvány kuratóriumi elnöke, Dr. Gál András Levente, korábbi államtitkár bevezető előadásában bemutatta a 2013-ban életre hívott Bejárható Magyarország Programot (BMP), ami abból a felismerésből fakad, hogy hazánkat földrajzi adottságai, közbiztonsági helyzete és birtokrendszere különösen alkalmassá teszi arra, hogy szabadon és önfeledten bejárható legyen. A BMP keretében meghatározták az öt legjellemzőbb túrázási jármódot, a gyaloglást, a kerékpározást, a lovaglást, a vízitúrázást és a vitorlázást. A Bejárható Magyarország Program meghatározza a szükséges fejlesztéseket ahhoz, hogy minél többen és minél magasabb színvonalon, nagyobb élvezettel túrázhassanak.
Gál András Levente szerint fontos, hogy az infrastruktúrát egymásra épülve használják a gyalog- és vízitúrázók, lovasok, kerékpárosok, és ne külön utakon járjanak. Osszák meg egymással a fejlesztéseiket, térképeiket. Ha épül egy turistaház, figyeljenek a kerékpárosok és a lovasok igényeire is, ha pedig a közelben kenu kikötőhely is van, akkor a vízitúrázókról se feledkezzenek meg. A szakember szerint nagyon fontos, hogy a Bejárható Magyarország program a közoktatásban is megjelenjen, a gyerekek megismerjék, milyen szabályok vonatkoznak a természetjárásra, hogyan lehet használni a meteorológiai előrejelzéseket, milyen természetvédelmi és vízügyi szempontokra kell figyelni például a túrázás során.
Dr. Gál András Levente javasolta, hogy a Szigetköz is legyen része az ősszel induló pilot projekteknek.
A Bejárható Magyarország Program sikeres megvalósítása érdekében ősszel pilot projektek megvalósítását tervezik. Ezekben egy-egy kistelepülési és városi iskola alsó és felső tagozatos diákjai tesztelhetik a kialakított gyalogos, kerékpáros, vízi és lovas túraútvonalakat, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat, és az ő visszajelzéseik, tapasztalataik felhasználásával finomíthatják, építhetik tovább a rendszert. Az ország több, ikonikus tájegysége mellett régiónkból a Szigetközben valósulhat meg szeptembertől kísérleti projekt.
A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke, Dr. Princzinger Péter kiemelte, hogy tavaly globálisan 1,1 milliárd ember kelt útra a turisztikai világszervezet jelentése szerint, és ez a szám 2030-ra 1,8 milliárdra fog növekedni. Kicsi a valószínűsége annak, hogy a turizmus, mint globális üzlet, veszíteni fog a jelentőségéből. A többi ágazat mutatóival összevetve azt lehet mondani, hogy az egyik legdinamikusabban működő szektorról beszélünk. A világátlag évről évre kettő, az európai négy, a közép-európai pedig hat-hét százalékos növekedést produkál. Ugyanakkor sokkal több tartalék van a turizmusban annál, mint ami a hazai eredményekben visszaköszön. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia víziója szerint 2030-ra a GDP 16 százalékát 450 ezer ember fogja megtermelni a turisztikai ágazatban Magyarországon.
Horváth Tamás, a Bejárható Magyarország Program és az Edutus Főiskola szakértője a közneveléssel kapcsolatban a tanórán kívüli képzés és az élmény alapú tanulás fontosságát hangsúlyozta, és bemutatta a Bejárható Ős-Dráva mintaprojektet. Szerinte a túrázáshoz kapcsolódó eszközök, app-ok megismerésével és kipróbálásával, a digitalizált technológia felhasználásával szerethetik meg a mai gyerekek a természetet.
A workshop a Dr. Happ Éva vezette kerekasztal beszélgetéssel ért véget. Helyi turizmussal foglakozó szervezetek képviselői és oktatási, önkormányzati szakemberek egyetértettek abban, hogy a Bejárható Magyarország Program megvalósítására szükség és lehetőség is van régiónkban. A Turizmus Tanszék vezetője bejelentette, hogy több kar, szakterület bevonásával Bejárható Kisalföld Kutatóműhelyt hoznak létre az egyetemen.
Dr. Happ Éva Bejárható Kisalföld Kutatóműhely létrehozását tervezi az egyetemen.
Nyerges Csaba