Arra még a klímakutatók sem tudják a választ, hogy miért fordulhat elő, hogy az elmúlt 20 év legsúlyosabb aszályhelyzetével állunk szemben. Az biztos, a mezőgazdaság szenved. Ezt a fogyasztók is meg fogják érezni, a következmény minden bizonnyal az élelmiszerek árában nagyon hamar meg fog mutatkozni, nagy áremelkedésekre számíthatunk.
Az őszi rendkívüli aszály után a tavasz sem hozott több csapadékot, ezért a talaj vízhiányos állapota kedvezőtlenül hat a mezőgazdasági termelésre. Ebben az évben a gazdálkodók március-áprilisban nem árvízzel és belvízzel küzdenek, hanem vízhiánnyal – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében. A belügyminiszter az Agrárminisztérium kérésére április 1-jével kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot. (A termelők számára ez azt jelenti, hogy nem kell vízkészlet-járulékot fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után.)
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint télen a csapadékmennyiség lényegesen elmaradt a szokásostól: a tavalyi év végén átlagban közel 30 százalékkal volt kevesebb, az idei év elején pedig az átlagos csapadéknak csupán a 40 százaléka hullott le.
Megerősítette a borús helyzetet Németh Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is, hozzátette, a talaj legfelső 20 centiméteres rétegében a nedvességtartalmat tekintve 40-60 százalékos hiány mutatkozott már februárban. Németh Gergely rámutatott, a növények szenvednek: repcék kényszervirágzásban vannak, a gabonák sem fejlődnek a megfelelő ütemben, és a rétek, legelők állapota is gyenge. A szántóföldi és kertészeti kultúrákat tekintve a tavaszi növények esetében jobbára még a vetés előtt állnak a gazdák, de ők is szinte porba vetnek. A megyei elnök szerint csapadék vagy öntözés nélkül ezeknek a növényeknek sem túl jók a kilátásai. Ráadásul az előrejelzések szerint az átlagosnál melegebb és szárazabb idő folytatódik, ami tovább ront a helyzeten.
Ugyancsak kedvezőtlen képet festett le a megyei főfalugazdász Szabó Lajos helyzetértékelése is: a őszi csapadékhiány vontatott kelést eredményezett, amin az enyhe tél sem segített. Térségünkben a tavasz sok év átlagában az egyik legszárazabb. Ugyan a termőhely, technológia, elővetemény miatt a táblák közt nagy a szóródás, de a csapadékhiány miatt a tápanyag – például a műtrágya –hasznosulása kedvezőtlen. Akik tudták, üzembe helyezték öntözőberendezéseiket. A tartósan vízhiányos időszak kihirdetése mellett a mezőgazdasági vízhasználók költségterheinek enyhítése érdekében, meghosszabbították az öntözési idényt is. A meghosszabbított mezőgazdasági vízhasznosítási idényben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez, azaz az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben, a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük – ezt Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese jelentette be a múlt heti sajtótájékoztatóján.
Szabó Lajos főfalugazdász szerint a gyümölcsösöket és kertészeti növényeket is kedvezőtlenül érinti a szélsőséges időjárás. Példaként említette, hogy a zöldségnövények és minden aprómag kelése gyenge, hiányos. Az elmúlt hetek fagyos időjárása – mínusz 2 és 5 Celsius fok között is változott a hőmérséklet – nem kímélte a gyümölcsöket. Rámutatott, a kajszi-virágzás döntően ebben az időszakban volt. Szabó Lajos kifejtette, tavaly a megyében 99 százalékos volt a kajszifagykár, az idei károsodás még pontosan nem állapítható meg.
Németh Gergely szerint a szélsőséges időjárás következménye az élelmiszerek árában nagyon hamar meg fog mutatkozni, sajnos nagy áremelkedésekre számíthatunk.
Szigethy Teodóra
Fotó: illusztráció