Az együtt gondolkodás vezet a megoldáshoz

A vízügyi műtárgyak közvetlen környezete általában jó haltartó helynek bizonyul. Ennek oka, hogy a víz mozgásából eredő változások az átlagosnál jobb életfeltételeket teremtenek a halaknak.

Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy a vízügyi létesítmények, mint például a zsilipek, a szivattyúállások, a szivattyútelepek és a gátak feladata elsősorban nem a halak környezetének javítása, hanem az ár és belvízvédelmi funkció ellátása. A berendezéseknek pedig minden pillanatban működniük kell, a gátaknak folyamatosan jó állapotban kell lenniük. „A műtárgy 30 méteres körzetében tartózkodni, fürdeni, horgászni tilos és életveszélyes!” – olvasható a felirat a Holt Marcal tónál, a közelmúltban felújított Helbényi zsilip mellett. – Oka van a tiltásnak, mégsem veszi mindenki komolyan – mondta a zsilip korlátja mellett az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) gátőre, Perger Antal. Ne legyen úgy, de ha a zsilip fölött valaki beleesne a vízbe, akkor a műtárgyba beáramló víz odanyomná a zsiliphez, bajos lenne onnét kimenekülni.

A felújított Helbényi zsilip Győrben, a Holt-Marcal-tavon

Vízügyesként mondhatom, hogy a horgászokkal szoros a kapcsolat, a halőrökkel rendszeresen találkozom, velük például közösen figyelünk a vízpartra. A horgászegyesületek is benne vannak az információáramlásban, ezen a helyen például a vízkezelő egyesület takarítja a zsilip előtt összegyűlt uszadékot. Hogy a természet védelme mennyire élő feladat jól bizonyítja, hogy az ÉDUVIZIG a közelmúltban 250 köbméter zugszemetet szállított el Győr határából, a Mosoni Duna hullámteréből.

A gátőri feladatokra visszatérve elmondható, hogy fő feladat az árvízvédelmi művek üzemeltetése és karbantartása. – A gátakat meghatározott gyakorisággal bejárom. A kisebb problémákat, például amikor a róka kotorékot ás a gátoldalba, megoldom, ha nagyobb beavatkozásra van szükség, segítséget kérek a kollégáktól. Fontos megemlíteni, hogy a vízszintet nem a gátőr határozza meg. Létezik az Üzemelési Szabályzat, ez öt évre szól és tartalmazza azt a tartományt, ahol alaphelyzetben tartjuk a vízszintet. Lehetőségeinkhez mérten figyelembe vesszük a horgászok igényeit, ilyen például az ívási időszak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a parton házak vannak, amelyekben emberek élnek és az itt pihenők vagy az itt élők életvitelét ok nélküli magasabb vízállás nem veszélyeztetheti. A figyelem kiterjed a vízminőségre is, amit a horgászokkal együttműködve ellenőrzünk – mondta el a majdnem tíz kilométeres szakaszt felügyelő gátőr.

Perger Antal gátőr a Helbényi zsilip emelőszerkezetét ellenőrzi

A beszélgetést Dunai Ferenccel, az ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály vezetőjével folytattuk. A szakember érdeklődésünkre elmondta, hogy a horgászok 2600 forintos áron töltésközlekedési engedélyt vásárolhatnak. A jogosultság az ÉDUVIZIG kezelésében lévő védőtöltéseken történő horgászati célú közlekedésre szól. Fontos tudni, hogy a gátsorompóval vagy egyéb módon lezárt védőtöltésre tilos felhajtani. Érdemes szem előtt tartani, hogy a töltésen való közlekedés fokozott veszélyt jelent a közlekedőkre nézve – hívta fel a figyelmet az osztályvezető, aki ezzel indokolta az itt hatályos 40 km/órás sebességkorlátozást. A gátak állapotának megőrzése érdekében kiemelten fontos, hogy esős időben a burkolat nélküli felázott töltésen közlekedni tilos! Ugyancsak nem szabad a töltésrézsűn, a padkán és előterén közlekedni és parkolni. Árvízvédekezéskor teljesen logikus módon a töltésen csak a védelmi feladatokat ellátók közlekedhetnek – ismertette Dunai Ferenc.

Hivatali szinten kiváló kapcsolatot ápol egymással az Észak- dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége – ismerteti Németh József az ÉDUVIZIG igazgatója. Országosan is példaértékű, hogy azonos vízparti térben tevékenykedő, mégis mással-mással foglalkozó szervezetek ilyen szinten is tudnak együtt gondolkodni a megoldások megkeresésében. A tevékenységeink összehangolását a közelmúltban kiterjesztettük a kommunikációra is – mondta az igazgató, aki kifejtette: ennek is köszönhető, hogy jelen cikkünk megszületett. Mindezekkel együtt az ÉDUVIZIG és a Megyei Horgász Szövetség honlapját és Facebook oldalát átjárhatóvá tettük, illetve a horgászok tájékoztatásának megkönnyítése érdekében mindkét szervezet honlapján kölcsönösen információkat jelentettünk meg egymásról. A későbbiekben várhatóan a rendezvényeinken is szorosabbra fogjuk az együttműködést – tekintett a jövőbe Németh József.

Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége

és az ÉDUVIZIG

Fotó: Nagy Csaba