December 10-én 16 órakor kezdődött Stockholmban a Nobel-díjak átadó ünnepsége, ahol ezúttal magyar díjazottat is ünnepeltek. Krasznahorkai Lászlónak még októberben ítélte oda a Svéd Akadémia a Nobel-díjat.
A tudományos élet és az irodalom legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.
A Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke köszöntötte a díjazottakat. Beszédében hangsúlyozta: az ünnepséghez a világban zajló folyamatok sötét hátteret képeznek. “A gyors, kiszámíthatatlan, paradox és kusza folyamatok miatt a jövőre nézve nehéznek tűnik reményt és bizalmat ébreszteni. Ebben a világban Alfred Nobel víziójának öröksége erőteljes emlékeztető arra, hogy a tudomány, az irodalom és a béke átalakító erővel bír” – szögezte le.
Mint mondta, a tudomány az emberiség számára közvetítő nyelvként szolgál a tudás határainak felfedezésében és bővítésében. Astrid Söderbergh Widding hozzátette: tiszteletben tartják Alfred Nobel alapelvét, amely szerint “nem a nemzetiség számít, a díjat a legméltóbb személynek kell odaítélni”.
A díjazottak tevékenységét méltatva Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjáról is beszélt.
“Olyan írói pályát ismerünk el, amelyben a melankólia és az apokalipszis uralja a képet, de ahol a művészet és teremtés ereje, bármilyen felfoghatatlan is, még mindig túlléphet a sötét és erőszakos erőkön” – fogalmazott a Nobel Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Úgy vélte, a díjazottak a tudáson, tisztességen, kiválóságon, kreativitáson és inspiráción át reményt kínálnak. Szólt arról is, hogy passzív szemlélődés helyett aktívan kell közreműködnünk a tudomány és az irodalom szabadságának védelmében, a békéért folytatott törekvésekben, hogy a világ jobb hellyé váljon az emberiség számára.
Krasznahorkai László az irodalmi Nobel-díjat látnoki erejű életművéért kapta, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét.
“Krasznahorkai László nagysága íróként az, hogy sikeresen ötvözte az illúziómentes, az ember által létrehozott rendek törékenységén átlátó művészi személetet az irodalom erejébe vetett rendíthetetlen hittel” – mondta Anders Olsson, az irodalmi Nobel-bizottság elnöke a magyar írót méltatva.
Mint hangsúlyozta, Krasznahorkai László idei irodalmi díja ritka erőt ismer el a kortárs irodalomban. Felidézte első regényét, az 1985-ben megjelent Sátántangót, amely nagy szenzációt keltett, és amelyben erőteljesen szuggesztív kifejezésekkel ábrázol egy kilátástalan embercsoportot egy elhagyatott mezőgazdasági telepen, közvetlenül a kommunizmus bukása előtt.
“Ez az apokaliptikus téma tovább erősödik Krasznahorkai második jelentős regényében, Az ellenállás melankóliájában, amely egy kisvárosban játszódik. (…) Az író a rémálomszerű jelenetekben mesterien ábrázolja a rend és a rendetlenség brutális küzdelmét, ahol senki sem bújhat ki a rettegés hatása alól” – mondta Anders Olsson.
Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke kitért arra, hogy későbbi műveiben Krasznahorkai továbbfejlesztette élesen egzisztencialista írásmódját, amely a sötét abszurd és a burleszk humor közép-európai hagyományaiban gyökerezik, Franz Kafkától Thomas Bernhardig. Megemlítette a 2021-ben megjelent Herscht 07769 című regényt, érintve annak dosztojevszkiji hatásait, kiemelve: “egyetlen, négyszáz oldalas mondatban a regény nemcsak a valóság összetettségét képes megragadni, hanem el is homályosítja azt, olyan nyelvet használva, amely zenei formává válik”.
“Krasznahorkai írói jellegzetessége a gördülékeny szintaxis, amely egyszerre súlyos és könnyed, melankolikus és lelkesítő, mesei és a költői intenzitású. Belső útkeresése Kínába és Japánba is elvezette, ami szélesítette munkája közép-európai kontextusát, új, elmélkedő hangulatot kölcsönözve neki” – jegyezte meg Anders Olsson, aki ezzel kapcsolatban példaként Krasznahorkai prózagyűjteményére, a Seiobo járt odalentre, valamint az elbeszéléseket tartalmazó Megy a világ című könyv egyik írására is kitért.
A stockholmi ünnepségen a fizikai Nobel-díjat a brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapták kvantummechanikai kutatásaikért.
A kémiai Nobel-díjat Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós vehették át a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeikért.
Az orvosi-élettani Nobel-díjat Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapták a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért.
A közgazdasági Nobel-emlékdíjat Joel Mokyr amerikai-izraeli gazdaságtörténész, Philippe Aghion francia és Peter Howitt kanadai közgazdász kapta az innováció vezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért.
A ceremónián mintegy ezerötszáz meghívott vendég vett részt, köztük a díjazottak családtagjai, korábbi díjazottak, a királyi család tagjai, a díjat odaítélő intézmények képviselői, a svéd kormány és parlament tagjai, valamint a diplomáciai testület képviselői.
A stockholmi díjátadó előtt Oslóban adták át a Nobel-békedíjat. A kitüntetést María Corina Machadónak ítélték oda. A venezuelai ellenzéki vezetőnek több mint egy éve bujkálnia kell a venezuelai hatóságok elől, így nem volt jelen személyesen a díjátadón, helyette lánya, Ana Corina Sosa Machado vette át a Nobel-békedíjat.
A ceremónia közvetítését a The Nobel Prize oldalán visszanézhetik.
Korábbi cikkeink a témában: