A mai fiatalok egyre távolabb hessegetik maguktól a házasság gondolatát, sokkal inkább a karriert, az önmegvalósítást helyezik előtérbe. Erről, valamint a Házasság hete mozgalomról beszélgettem magával a programsorozat győri vezetőjével, Bogdányi Mária lelkésszel, akinek fontos üzenete van az egyetemisták számára.
Ön a Győri Evangélikus Egyetemi Lelkészség vezetőjeként hogyan látja ennek a generációnak a házassághoz való viszonyát?
Míg néhány évtizeddel ezelőtt általában egy huszonkét-huszonhárom éves fiatal előbb-utóbb megházasodott és harmincéves korára esetleg már a harmadik gyermekét is megszülte, ahhoz képest ma nagyon kevesen házasodnak meg harminc előtt. Ebben nyilván az önmegvalósításnak is nagy szerepe van, vagy egyszerűen csak próbálják magukat távol tartani a felelősségvállalástól. Azonban azoknál az egyetemistáknál, akikkel nekem lelkészként volt alkalmam beszélgetni, egyértelműen megfogalmazódott a család igénye. Azt gondolom tehát, hogy bár manapság nagyon sokan inkább élettársi kapcsolatban élnek együtt, maga a házasság intézménye nincs elveszőben, csupán megtalálható ez a sorrendbeli, időbeli eltolódás.
Bogdányi Mária, a Győri Evangélikus Egyetemi Lelkészség vezetője
Hogyan került kapcsolatba a Házasság hetével? Miért érezte fontosnak, hogy Győrben is megrendezzék?
A Házasság hete mozgalom közel két évtizede indult Angliából, 2008 óta hazánkban is megrendezik évente. Én először Budapesten találkoztam vele, ugyanis a Deák téri evangélikus templomban Valentin-nap környékén volt egy olyan lehetőség, hogy a házaspárok áldást kérhettek házasságukra – ez egy ökumenikus akció volt. Ezen felbuzdulva először a Széchenyi István Egyetemen szerveztem egy Házasság hete rendezvényt, ahová elhívtam egy négygyermekes házaspárt, hogy előadást tartsanak arról, szerintük hogyan fér össze a házasság és a karrier. A diákoktól pozitív visszajelzéseket kaptunk. Ezután megkerestem a helyi egyházak lelkészeit, így a következő évben már sikerült ökumenikusan megrendezni a Házasság hetét Győrben, ennek immár hét éve. Itt is szeretnénk lehetőséget adni a házaspároknak, hogy áldást kapjanak életükre, de ezt kibővítettük azzal, hogy a jegyesek, sőt a szerelmesek is áldást kérhessenek kapcsolatukra Isten színe előtt – véleményem szerint ennek hatalmas ereje van.
Mit gondol tehát, a Házasság hete színes programpalettája képes megszólítani a fiatalokat is, esetleg befolyásolni, megváltoztatni a házasságról kialakított elképzeléseiket?
A Házasság hete győri eseményein szép számmal jelennek meg fiatalok, minden korosztály megtalálható. A programpaletta pedig valóban színes – a gyertyafényes vacsorától kezdve a társasjátékos délutánon át az ökumenikus istentiszteletig, a sok előadásról nem is beszélve –, az érdeklődők kedvükre válogathatnak. Azt azonban nem tudhatom, hogy egy-egy előadás hogyan hat majd a fiatalokra, hogyan fogja befolyásolni az életüket. Igazából a Házasság hete mozgalom az egyetemisták részéről egy magvetés, ugyanúgy, mint bármely más egyházi munka. Nagyon kevés gyermek lesz hívő attól, hogy elmegy egy hittanórára, de egy magvetés megtörtént, és csak remélni tudom, hogy idővel teszi a dolgát, ha minden körülmény adott lesz hozzá.
Férjével Önök is többször adtak elő a Házasság hetén, ráadásul családtrénerek is. Önök mit próbálnak átadni a hallgatóságnak, mire szeretnék felhívni a figyelmet?
A Szentírás gondolatait alapul véve, semmiképp sem idealizálva beszélünk arról, hogy mi a házasság. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a házasság egy munka, és nem működik magától. Nagyon sok fiatal látja azt a filmekben, hogy két ember összeköti az életét, aztán megy minden magától, de ez nem így van. Tévhitek vannak azzal kapcsolatban is, hogy mi a legfontosabb dolog, amelyről azonos véleménnyel kell rendelkeznie a pároknak. Én azt mondom, hogy ez nem a gyermekek száma – hiszen az változhat –, hanem az, hogy az élet nagy kérdéseiben ugyanúgy, vagy nagyon hasonlóan vélekedjenek.
Mit üzenne azoknak a fiataloknak, akik félnek az elköteleződéstől, akik azt gondolják, hogy a házasság egy ketrec, amelybe saját magukat zárnák?
A Szentírás is azt tanítja, hogy az összetartozást a házasság szentesíti: férfi és nő ketten lesznek egy test – szerintem ez egy nagyon szép szimbólum. Mikor Isten színe előtt megesküszünk, a társunknak teszünk ígéretet. Ettől kezdve összetartozunk, és ha valamelyikünknek segítségre lenne szüksége, ott van a másik. Arra bátorítok mindenkit, hogy ha úgy érzik, hogy eljött az ideje és megtalálták a megfelelő embert, akkor házasodjanak össze! Nem kell attól félni, hogy nem adott minden feltétel, hiszen az emberek nagy többségének persze, hogy nincsen még lakása, amikor összeházasodnak, sem autója, de ez nem baj. Legyen állásuk, hogy ne a szülők pénzéből éljenek, a többi pedig biztos, hogy szépen lassan kialakul!
A Házasság hete február 11–17-ig tart, a győri programokért kattintson IDE!
Szerző: Bodrogi Sára
Fotó: O. Jakócs Péter, Pexels