Arcélek a győri kórházból – dr. Kovács Márta gyermekgyógyász
A győri kórházban dolgozó női orvosok közül elsőként dr. Kovács Márta szerzett tudományos PhD minősítést 2012-ben. A doktornő „lenyűgöző professzorának”, dr. Méhes Károly akadémikusnak köszönheti, hogy gyermekorvos lett, ráadásul abban a kórházban, ahol a tudós doktor, a „nagybetűs gyermekorvos” is gyógyított valaha, s szellemiségét büszkén vállalja és őrzi a megyeszékhely gyermekosztálya.
Dr. Kovács Márta főorvos Mihályiból származik, a csornai gimnáziumban szerette meg a kémiát és a biológiát, s már akkor tudta, hogy orvos akar lenni. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Éppen abban az évben került oda, amikor Méhes professzor, akadémikus az ottani gyermekklinika igazgatója lett. Az első években az orvostanhallgatók alapozó tantárgyakat tanulnak, anatómiát, élettant, mikrobiológiát, de amikor a klinikai tárgyak kerültek sorra, már tudta, hogy gyermekorvos szeretne lenni.
Végzett orvosként a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház gyermekosztályára adta be pályázatát, amit akkor Horváth Imre főorvos vezetett, s fel is vette a doktornőt. Dr. Kovács Márta 2000-ben már meg is szerezte a gyermekgyógyászati szakvizsgáját, két évvel később gasztroenterológus lett, majd ismét két esztendő múlva a koraszülöttek ellátásával foglalkozó neonatológia szakvizsgáját is letette.
„Egy gyermekosztály spektruma rendkívül széles, a 600 grammos koraszülöttől a 18 éves fiatalemberekig sok beteget látunk el” – mutatja be sokrétű tevékenységét a főorvosnő. „Ráadásul a gyermek nem kis felnőtt, tehát a felnőttgyógyászatból szerzett ismereteink automatikusan nem mindig alkalmazhatók a gyermekgyógyászatban.”
Dr. Kovács Márta 2012-ben a gyermekkori gyulladásos bélbetegségek témakörben PhD fokozatot szerzett. „A gyulladásos bélbetegségek pontos oka nem ismert, feltételezik, hogy a kórkép kialakulásában fontos szerepet játszanak a táplálkozási tényezők és a bélflóra módosulása” – magyarázza a szakember. „A PhD dolgozatomban a felső endoszkópia és bizonyos szerológiai markerek, tehát vérből kimutatható anyagok diagnosztikus jelentőségét vizsgáltam, gyermekkori gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek körében. Eredményeink alapján a felső endoszkópos – vagyis a nyelőcsövet, a gyomrot és a vékonybelet tükröző – vizsgálatok is fontosak ezeknél a betegeknél, nem csupán a vastagbél tükrözése. A felső endoszkópos vizsgálatnak minden tizedik betegnél van diagnosztikus hozama.”
A bélbetegek száma egyébként évről évre nő, minden negyedik beteget gyermekkorban diagnosztizálják. A betegség gyakoriságának a növekedése minden bizonnyal összefügg a környezettel és a táplálkozással. Néhány tünet eltérő lehet a felnőttekétől, ilyen speciális tünet lehet, hogy a betegek elmaradhatnak a növekedésben.
„Az utóbbi időben nagy előrelépést jelentett a gyulladásos bélbetegek kezelésében a biológiai terápia lehetősége” – osztja meg a jó hírt a szakember. „Bár véglegesen meggyógyítani nem tudjuk a betegséget, de az immunrendszerre ható gyógyszerekkel tünetmentessé tehető. Vannak, akik aktívan és sikeresen sportolnak is ezzel a betegséggel” – teszi hozzá.
Dr. Kovács Márta főorvos, gyermekgyógyász
A főorvosnőnek a gasztroenterológia mellett a másik szívügye a koraszülött-ellátás. Tagja annak a speciális mentőegységnek, mely a születés helyszínén stabilizálja, majd az inkubátorral és más életmentő műszerekkel felszerelt, sárga mentőautóval a koraszülött osztályra viszi a rászoruló kis betegeket. Havonta 8-10 ilyen riasztása, kivonulása van a koraszülötteket ellátó teamnek. A kis súllyal születettek életkilátásai függnek attól, hogy a koraszülés következtében kialakulnak-e szövődmények, de most már a nagyon korán világra jött gyerekek jelentős részét meg tudják menteni.
Dr. Kovács Márta napi gyógyító munkája mellett rovatvezetője a Gyermekgyógyászat című folyóiratnak, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja, s oktat a győri Széchenyi István Egyetemen is. Két gyermeke van, a 21 éves fiú a Budapesti Corvinus Egyetemre jár és közgazdásznak készül, a 9 éves Sári pedig nemcsak tanul, de táncol, zongorázik, lovagol, állatorvos vagy zongoraművész szeretne lenni. „Nekem is kikapcsolódás, hogy rendszeresen járok vele komolyzenei koncertekre, színházakba” – mondja a doktornő, aki hetente fut vagy úszik, hogy fizikailag is jól bírja a napi munkát. Két könyvet is olvas szimultán, most éppen Milan Kundera az Elárult testamentumok és Kazuo Ishiguro a Napok romjai című regényét.
Megmutatja a gyermekosztályt, s feltűnik, hogy erre a kedves arcú doktornőre rámosolyognak a gyerekek. „Szeretem ezt a munkát, szeretek dolgozni ezen az osztályon, mert Ruszinkó Viktória főorvosnő is azt a szellemiséget viszi tovább, amit a szakmában szinte megkérdőjelezhetetlennek tartott dr. Méhes Károly akadémikus képviselt.”
Fotó: Marcali Gábor
Hajba Ferenc