Hirdetés
Győr+
2012.07.14. 08:00

A Szent László herma hasonlóan fontos emlék, mint a korona

Reneszánszát élheti napjainkban a középkorban kibontakozó Szent László kultusz. A források által erőskezű, hatalmas termetű, a harcban bátor férfiként emlegetett lovagkirály hermája ugyanis az egyik alappillére annak a szakrális kiállításnak, amely a közelmúltban nyílt meg a Káptalandombon.

Hirdetés

Földrengés rázta meg Győrt 1762-ben. Az emberek Szent Lászlóhoz folyamodtak segítségért, hogy mentse meg a várost. Nem is történt nagy kár, ezért Zichy Ferenc püspök elrendelte, hogy minden évben körmenetben vigyék végig a 11. századi uralkodó koponyáját őrző hermát a városon- egy legenda, amely hazánk harmadik legértékesebb ereklyéjéhez kapcsolódik, és amely rámutat arra is, hogy a kisalföldi megyeszékhelynek többet jelent az aranyozott mellszobor, mint egy történelmi vagy művészettörténeti emlék. A Szent László napi körmenet még ma is hagyomány, amely mellett díszközgyűléssel, díjakkal, és ma már fesztivállal is adóznak a lovagkirály emlékének.

Hirdetés

A bazilikában őrzött herma, illetve koponya az egyik fő attrakciója lett annak a közelmúltban megnyílt kiállításnak is, amely páratlan szakrális értékeket és műkincseket mutat be a Káptalandombon, az ország legnagyobb területű egyházi múzeumában. A pályázati forrás segítségével megvalósult turisztikai fejlesztés – amely az egyházmegye központjának helyet adó dombon túl a lébényi plébániát is magában foglalja – bemutatásának gondolatával Kiss Tamás szerint mintegy tíz éve foglalkoznak. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója úgy véli, az itt lévő kultúrkincs, épített örökség megérdemli, hogy bemutassák a nagyközönségnek. „Mind a helyszín, mind a kiállított tárgyak jelentős helyet foglalnak el a város turisztikai értékeinek rangsorában: A régi káptalanházban például megismerhetjük az egyházmegye ezeréves történetét, érdekességként egy 13. századból való keresztelő medencét, egy 14. századi Anjou címert, de a ház más termei mesélnek az egyházmegye üldözött és vértanúvá lett papjairól is.

A Püspökvár tornyából remek kilátás nyílik 43 méter magasról a városra, nemcsak nyáron, hanem télen is. S amíg a csúcsra felérünk, kedvcsinálóként a régi Győrről láthatunk látképeket, egyfajta összehasonlítási alapot adva a mai belváros elénk táruló látványának. A bazilikában a Könnyező Szűzanya kegykép mellett a hermáé és Szent Lászlóé a főszerep. Európában is egyedülálló, hogy valamely régi királyról arcrekonstrukció készüljön. A győri nagytemplom egy tróninstallációján Szent László valószínűsíthető arcmása látható. A földszinti helyiségek is megnyíltak a látogatók előtt, itt gótikus, reneszánsz és barokk síremlékek találhatók.”

Plusz gondolat volt, hogy ne csak a tárgyak bemutatására helyezzük a hangsúlyt, hanem a tárgyak mögötti történetekre is- ezt már Sándor János, a kiállítás megtervezésében szintén szerepet vállaló építész teszi hozzá. Szerinte az emberi történetek hitelessé, reálissá teszik a látottakat, így a hermát és a benne lévő koponyát is. „Felkeltjük az érdeklődést az ötvösmunka vagy az ábrázolás révén, de ezek mögött ott van egy csomó titok, hogy miért néz fölé mindenkinek a király, hogy hogy néz ki belülről az ereklyetartó, hogy ki lehetett valójában az a hús-vér ember, akinek a koponyáját őrizzük – ezek mind újabb történeteket hívnak elő, amikről itt röviden, fogyaszthatóan mesélünk.”

Kiss Tamás szerint a kiállítás kapcsán jött elő ötletként, hogy kinyissák a hermát, amely mint ötvöstárgy, mint szakrális emlék rangján alul kezelt. „Minden tankönyvben benne van, de hol azt írják, hogy nálunk van, hol azt, hogy máshol. Ezeket a fals információkat helyre kell tenni.” Az egyházmegyei kincstár és könyvtár igazgatója kiemelte, a herma is és önmagában a város is megérdemli, hogy visszakapja a rangját, hiszen ez óriási érték. „A koronához elmegy a magyar lakosság nagy része, ide is el kellene jönnie mindenkinek, annyira fontos nemzeti emlék ez. Nem véletlen, hogy Püspök atya nem is engedi el kiállításra az aranyozott ezüst ereklyetartót, aki látni akarja, annak el kell jönnie Győrbe.

Wurmbrandt András

Fotó: Marcali Gábor

likeold
a fb oldalunkat