A reményt jelenti a klezmerzene
Tavaly ünnepelte 20. születésnapját a nemzetközi hírnevű Budapest Klezmer Band. Muzsikájuk hatalmas varázzsal bír, zsidó hangszeres népzenét játszanak klasszikus zenével és musicallel ötvözve. Ismerősként jönnek Győrbe, hiszen az együttes vezetője, Jávori Ferenc a zeneszerzője a Győri Balett nagysikerű „Purim, avagy a sorsvetés” című produkciónak. Ma este fél kilenctől a víziszínpadon (eső esetén a Richter Teremben) adnak fergeteges koncertet. Jávori Ferenc válaszolt kérdéseinkre
– Milyen élmények fűzik Győrhöz? Terveznek újabb együttműködést a balettel?
–Győr számunkra a második otthont jelenti. Sok időt töltöttünk ott, szoros kapcsolat alakult ki a balett-társulattal. Olyan művet sikerült közösen összehoznunk, amit még Európán túl is elismertek. Kiss Jánossal barátságban vagyunk, idő kérdése, hogy ez a kapcsolat újabb szerzeményt szüljön.
– Melyik műveiket hozzák el Győrbe?
– Mivel az együttes tavaly húszéves volt, ezt a nyarat is annak szenteljük, hogy az elmúlt évek termését bemutassuk. Természetesen Győrbe elhozzuk a Purim fantasztikus zenéit. Adunk elő a Menyasszonytánc musicaldallamaiból is részleteket. Megígérhetem, hogy nem fog unatkozni a győri közönség.
– Mit jelentett az együttes számára a 20. évforduló?
– Nagyon sokat. Összegzést tudunk felmutatni. ’90-ben, amikor megalapítottam az együttest, nem gondoltam volna, hogy ilyen magasságba jut a zenekar és a klezmerzene. Bárhol járunk a világban, képviselhetjük a magyar kultúrát. Széles skálán mozog a Budapest Klezmer Band tevékenysége, büszkék és boldogok vagyunk erre a 20 évre. Örülünk, hogy a közönségnek sokféle érzés átadhatunk, a fájdalomtól a sodró örömig.
– Hogyan fér bele mindez egy műfajba?
– Mi is a klezmerzene? Egyrészt zsidó hangszeres népzene, másrészt a népek közötti kapcsolat bizonyos tükre. Sok más nép zenéje benne van, ezért olyan sokrétű, izgalmas, hatalmas varázzsal bíró. Úgy érzem, ezáltal a zenei hatás is erőssé válik. Bármerre járunk, a közönségnek valami miatt megtetszik, amit játszunk, láthatatlan kapocs alakul ki a zenekar és a hallgatóság között.
– A magyar népzenével is kapcsolatban áll a klezmer műfaj?
– Abszolút. Jó kapcsolatban vagyunk a Muzsikás együttessel, az ő népzenei gyűjtéseik közül sok motívum vall arra, hogy a klezmerzenének hatása volt a magyar dallamokra. A klezmerzenészek sokat vándoroltak néhány évszázada Európában, sok országban hagytak zenei foszlányokat.
– A zsidók történetében, kultúrájában mit jelent a zene?
– A klezmer a legnagyobb kincs a zsidó kultúrában. Ha egy szóval kell kifejeznem, akkor a zene a reményt jelenti. Tavaly például Pécsett egy zenés drámát mutattunk be, én írtam a zenét. Egy olyan jelenetben, amely a gettóban játszódik – ahol élet és halál a kérdés – is meg lehetett mutatni, hogy a zenén keresztül milyen fantasztikus erőt, reményt kaptak a gettó fogságában szenvedő emberek. Olyan zenészek jelennek meg a darabban, akik a koncentrációs táborban is érezték, hogy a zsidók kulturális kincse él, és hatalmas reménysugár alakult ki ezáltal bennük.
Zoljánszky Alexandra