Hirdetés
Győr+
2011.09.30. 14:40

A MOB 20-22 sportágban kalkulál londoni magyar részvétellel

A Magyar Olimpiai Bizottság azzal számol, hogy 20-22 sportágban indulhatnak magyar versenyzők a jövő évi olimpián - mondta Borkai Zsolt, az ötkarikás testület elnöke pénteken a budapesti nemzetközi sportjogi konferencián.

Hirdetés

“Összesen 20-22 sportágban szeretnénk ott lenni Londonban, ezek között vannak olyan nagy nemzeti hagyományokkal rendelkező sportágak, amelyekben szép eredményeket érhetünk el és érmeket szerezhetünk” – fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémián, a MOB és a Magyar Sporttudományi Társaság rendezésében zajló eseményen a MOB-elnök, aki konkrét célokat nem fogalmazott meg.

Emlékeztetett arra, hogy kilenc sportágban 72 magyar sportoló harcolta ki eddig a részvételt, majd hozzátette, hogy ez a szám azért tűnhet egyelőre alacsonynak, mert a csapatsportágakban mostanáig egyedül a férfi vízilabda-válogatottnak sikerült kvalifikálnia magát. A MOB elnöke a csapatokat illetően még a női vízilabdázók és a férfi kézilabdázók részvételében bízik.

Hirdetés

Az elnök előadásában kiemelte, hogy a jövőre életbe lépő új magyar alkotmányban a sportot mint alapvető emberi jogot rögzítették, s ez minden magyar állampolgárnak biztosítja a sportoláshoz és a rendszeres testmozgáshoz való jogot is.

Borkai beszélt még a magyar sportirányítási rendszer átalakításáról, amelynek lényege, hogy a jövőben egyedül a Magyar Olimpiai Bizottság marad köztestület, s ez a szervezet osztja majd szét az állami támogatásokat nemcsak a verseny-, hanem a szabadidő-, a diák- és a fogyatékos sport területén is.

“Ez a rendszer a jelenleginél átláthatóbb, hatékonyabb lesz, s megszűnnek a mostani párhuzamosságok” – fogalmazott az elnök, aki bízik abban, hogy a hamarosan megszülető új sporttörvény és a MOB szakmai irányítása előreviszi a magyar sport ügyét.

“Hiszem, hogy az átalakítások hatására újra régi fényében tündököl majd a magyar sport” – zárta beszédét Borkai Zsolt.

Howard Stupp, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jogi igazgatója a sportot és az olimpiai mozgalmat érintő jogi kérdések fejlődéséről tartott előadást. Beszédében kitért a technikai fejlődéssel járó új kihívásokra, melyeket például a modern telefonok okoznak. A NOB jogi igazgatója elmondta: belátták, nem tilthatják meg, hogy a nézők okostelefonjaikkal fényképeket készítsenek a játékok eseményeiről, de az ellen továbbra is fellépnek, hogy ezeket a felvételeket, rövidfilmeket bárki feltegye az internetre. Erre egyébként a jegyek hátoldalán is felhívják majd a nézők figyelmét. A NOB ugyancsak tiltja, hogy a fotóriporterek az olimpián készített képeiket interneten keresztül harmadik félnek árulják. Howard Stupp beszélt arról is, hogy a londoni olimpia tévéközvetítési jogait most először nem közvetlenül, hanem ügynökségen keresztül értékesítették, mert a NOB így több bevételhez jut, viszont több feladata is adódik, mert több féllel kell majd folyamatosan egyeztetnie.

A bundázások és fogadási csalások kérdésére kitérve hangsúlyozta, hogy az olimpián induló sportolók közvetetten és közvetlenül sem vehetnek részt semmiféle fogadásban, a londoni játékok alatt pedig monitoringrendszert is működtetni fognak, amellyel kiszűrhetik a gyanús fogadásokat. Howard Stupp végül felhívta a figyelmet arra, hogy egyes – például pekingi – honlapokon hamis belépőket árulnak a londoni olimpiára, ezért a NOB a honlapján közzéteszi azokat a forrásokat, ahol legálisan lehet a jegyekhez hozzájutni.

Matthieu Reeb, a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) főtitkára a sport választott bírósága tevékenységének legújabb fejleményeiről és a jövőbeni perspektívákról beszélt. Elmondta, hogy évente közel 300 ügyet tárgyalnak, ezeknek a fele a labdarúgáshoz, egyharmada pedig a doppingoláshoz kapcsolódik. Beszámolt arról, hogy szeretnék felgyorsítani az eljárásokat, ezért a jövőben bevezetik az internetes kérelembenyújtást és a videokonferenciás meghallgatásokat.

Az MTI munkatársának kérdésére Matthieu Reeb elismerte, hogy a Pars Krisztián pekingi helyezését befolyásoló történetben – a doppingolásért a NOB által olimpiai érmüktől megfosztott, végül a mintaelemzés szabálytalansága miatt a CAS-nál felmentett fehérorosz kalapácsvetők ügyében – a tárgyalás szokatlanul hosszúra nyúlt. “A késedelemre nincs igazi mentség” – ismerte el a főtitkár, majd hozzátette, hogy szerették volna hamarabb lezárni az ügyet, de sokat kellett egyeztetniük, hogy minden érintett jelen lehessen a meghallgatásokon. Reeb egyúttal cáfolta azt a korábbi magyarországi sajtóértesülést, mely szerint az ügyet tárgyaló három bíró közül az egyik fehérorosz nemzetiségű volt, majd hozzátette: ha bármelyik félnek fenntartása lett volna valamelyik bíróval szemben, akkor a személyét megvétózhatta volna.

(MTI)

likeold
a fb oldalunkat