A mi megyénkben szeretnek házasodni

A házaspáros családok aránya Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „kis népszámlálásából”, a mikorcenzusból.

A részletes értékelésekből most főleg azokat a megállapításokat emeljük ki, amelyek a mi megyénket is megnevezik.

A Központi Statisztikai Hivatal 2016 október–novemberében a háztartások 10 százalékos mintáját vizsgálta. Az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartásról gyűjtöttek információkat kizárólag elektronikus úton. A társadalom aktuális jellemzőire voltak kíváncsiak, ezen belül a háztartások és családok adatait vizsgálták.

Kiderült, hogy a különböző családtípusok területi jellege állandósulni látszik. „2016-ban csakúgy, mint a legutóbbi népszámláláskor, a fővárosban volt a legmagasabb az élettársi kapcsolatok (19%), valamint az egyszülős családok (20%) aránya. A városokban, illetve a községekben az élettársi kapcsolatok részesedése elmaradt ugyan a fővárositól, arányuk növekedési üteme azonban hasonló volt. 2011 óta az élettársi kapcsolatok összes családon belüli hányada településtípustól függetlenül 2 százalékpontot meghaladó mértékben emelkedett.”

Két évvel ezelőtt minden ötödik budapesti család egyszülős volt, arányuk 2 százalékponttal haladta meg az országos átlagot. 2011-ben ez az eltérés még 4 százalékpont felett volt. A KSH szerint minél alacsonyabb a települések jogállása, annál alacsonyabb az egyszülős családok gyakorisága.

„A különböző családtípusok előfordulása megyénként is különbözött. A házaspáros családok aránya a legmagasabb Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében (68–69%), a legalacsonyabb pedig a fővárosban és Csongrád megyében volt (61–61%). Élettársi kapcsolatban a leggyakrabban Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád (20–21%), a legritkábban Nógrád és Vas megyében éltek (14–14%).”

2016-ban 1 millió 716 ezer családban, a családok közel kétharmadában élt gyermek. A gyermekes családok száma 62 ezerrel csökkent a legutóbbi népszámlálás óta. A családok valamivel több mint egyharmadát gyermek nélkül élő házaspárok vagy élettársi kapcsolatok alkotják.

A mikrocenzus adataiból kiderül, hogy továbbra is a fővárosban a leggyakoribbak a gyermek nélkül élő családok (41%). A kisebb városokban és a községekben az országos átlagot (63%) meghaladó a gyermekes családok aránya (63–65%). Az élettárási kapcsolatok körében a különbség még nagyobb: a fővárosban 63% a gyermek nélkül élők aránya, míg a városokban 52%, a községekben pedig 40%. A gyermekes családok hányada Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb (67%).

Települési típusonként eltérő a gyermekes családok gyermekszám szerinti összetétele. Budapesten és a nagyobb városokban magasabb az egy gyermeket nevelők részaránya (58-59%), a kisebb városokban és a községekben gyakoribbak a többgyermekes családok (47–49%). A négy vagy annál több gyermekes családok aránya a községekben (4,3%), közel háromszorosa volt a fővárosban mértnek (1,6%). A főváros mellett magas az egygyermekes családok aránya Baranya, Békés és Zala megyében (58%). Négy vagy annál több gyermeket a leggyakrabban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében neveltek (5%).

Gy. P.

Fotó: pixabay