A mérnöki kamara nyit a fiatal szakemberek felé

Tisztújító közgyűlésükön dr. Koren Csabát, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusát választották Az év mérnökének. Döntöttek arról, hogy fiatal mérnökök a jogosultság megszerzéséig tagdíjfizetés nélkül lehetnek kamarai tagok. A Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara közgyűlése után Bartal György elnökkel és dr. Szép János elnökségi taggal a kamarai tagság előnyeiről beszélgettünk.

Gyakorló szakemberek még a nyolcvanas évek végén döntöttek úgy Magyarországon, hogy megfelelő rangra kívánják emelni a felelősségteljes mérnöki munkát. Több éves előkészítés után végül az 1996-os kamarai törvény helyezte köztestületi szintre kamarai formában a tervező és szakértő mérnökök önkormányzatát.

Bartal György felidézte, hogy a mérnökök létrehozták a megyei kamarákat, azok pedig az országos kamarát. A Magyar Mérnöki Kamara megvalósította a szakmai tagozatok rendszerét, a tagozatok megyei leképződései pedig a szakcsoportok lettek. Jelenleg huszonkét tagozat működik a mérnöki kamarán belül. Az építési, épületgépészeti tagozaton át a hírközlési és informatikai, energetikai, elektrotechnikai és épületvillamossági tagozaton keresztül a közlekedési és környezetvédelmi tagozatig. A kamarával ismerkedve a szakcsoportok lehetnek a legvonzóbbak a fiatal mérnökök számára.

„A kamara az egyetlen olyan szakmai szervezet, amely valóban összefoghatja a mérnököket, egységet, érdekképviseletet biztosíthat. Eredményeket pedig mindig csapatban lehet a leghatékonyabban elérni. Azért érdemes a kamarához, a szakcsoportokhoz kapcsolódni, mert rajtuk keresztül tudják egymást, a szakmát még mélyebben megismerni, további gyakorlati tapasztalatokat szerezni a mérnökök” – mondja dr. Szép János, a Széchenyi István Egyetem Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszékének egyetemi docense, oktatási dékánhelyettes, a kamarában pedig a továbbképzési rendszer felelőse a megyében.

A kamara tagjainak évente egy alkalommal kell teljesíteniük szakmai továbbképzést. A képzéshez szükséges oktatási anyagokat a szakmai tagozatok dolgozzák ki, az interaktív, műhelyszerű szakmai továbbképzéseket a területi kamarák szervezik. „Felvetődött, hogy az egyetem részéről még aktívabban vegyünk részt a szakmai anyagok kidolgozásában. Több területről is jöjjenek egyetemi oktatók, és adjanak elő a gyakorló mérnököknek” – mondja Szép János, aki korábban alelnök volt, ebben a ciklusban elnökségi tagként folytatja a kamarai munkát. „Nagyon sok feladatom lett az egyetemen, kicsit hátrébb léptem, de elszakadni nem akartam a kamaráról. A megyében félévente öt-hat előadást szervezek a szakmai továbbképzési rendszerben. Az egyetem előadókkal, előadásokkal segíti a továbbképzéseket, de a jövőben akár képzési központként is szóba jöhet a campus” – mondja Szép János.

Bartal György felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei mérnöki kamara tavaly hagyományteremtő szándékkal megalapította az év mérnöke díjat. Idén, az áprilisi taggyűlésükön adták át először, két kategóriában. Egy előző évben megvalósult jelentős projekt megálmodói, tervezői, megvalósítói részesülhetnek az elismerésben, másrészt életmű díjként is szolgál. Idén életműve elismeréseként dr. Koren Csaba, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kapta a kitüntetést. Az elismert szaktekintély éppen idén töltötte be hetvenedik születésnapját, és nemcsak az egyetemen, hanem a kamarai munkában is maradandót alkotott.

„Jó pár év alatt alakultak ki azok a peremfeltételek, szabályozások, amik meghatározták, hogy a kamara milyen jogosítványokkal, jogosultságokkal rendelkezzen. Mik azok a tevékenységek, amelyek kamarai engedélyhez, jogosultsághoz kötöttek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési szakértői tevékenységet csak az folytathat, aki szakmagyakorlási jogosultsággal és mérnöki kamarai tagsággal rendelkezik. Mégis több mérnök dolgozik a kivitelezésben e nélkül. A felelős műszaki vezetők és a műszaki ellenőrök is csak akkor végezhetik tevékenységüket, ha erre a kamarától engedélyt kaptak, számukra azonban nem kötelező a kamarai tagság” – mondja Bartal György megyei elnök, de hozzáteszi azt is, hogy a kamara a kötelező jellegen túl számos előnnyel szolgál tagjainak. A legfontosabb azonban, hogy a kamarát a mérnökök aktivitása, kreativitása teheti igazán erőssé. Az önszerveződés a szakcsoportokban például. Minden mérnök előtt nyitva áll a lehetőség, hogy alakítsa kamaráját, éljen a szakmai közösségben rejlő hozzáadott értékkel.

Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem