A második esély

Bicikligumiból karkötő, műanyag rolóból kézitáska, napernyővászonból bevásárlószatyor. Pozsgai Krisztina a kiszolgált anyagokból, a hulladékból teremt értéket, új, hasznos és divatos tárgyakat.

Amikor először találkoztunk, Krisztina saját tervezésű holmikat viselt. Csinos táskát és ékszereket. Ha nem árulja el, soha nem jövök rá a nőies, jó ízlést sugárzó tárgyak kacskaringós előéletére, arra, hogy valamennyi hulladékból készült.

Pozsgai Krisztina népi szíjgyártó szakmával és művelődésszervező diplomával a Gyermekek Háza, a Vaskakas Bábszínház külsős munkatársa, a Mokka Alkotó Műhely tagja. A hulladékok szokatlan újrahasznosításának történetét ott kell elkezdenünk, hogy a Mokka csoport vezetője egy szép napon nagy köteg napernyővászonnal állított be. Krisztina az anyagot látva azonnal tudta, hogy megtalálta az igazit.

Tervezni, szabni, varrni kezdett, keze alatt sorra születtek a női kézi- és válltáskák, a nagyméretű bevásárlószatyrok. Amikor kilyukadt a kerékpárja gumija, a szakszervizből egy tucat lyukas gumibelsővel tért haza. Ebből már fülbevalók, nyakbavalók, karkötők készültek, különleges technikákkal, egyedi formákkal. Később megpróbálta az anyagokat összeházasítani. A vitorlavásznat és a gumibelsőt szíjgyártó tudását felelevenítve, tűvel varrta össze. Aztán jött a többi, mások szemében szemétnek látszó anyag, a napvitorla gyártás hulladéka, a műanyag rolók maradéka, a hálószerű műanyag szövetek, a színes és olcsó tárgyak matériái.

A végeredményt, a LuPoLu márkájú termékeket néhány fővárosi üzlet mellett az interneten és a győri Bahiában árulja a kézműves hölgy. Az egyedi darabokat, elsősorban az ékszereket a bevállalós, ötvenes hölgyek éppúgy hordják, mint a huszonéves fiatalok. Sokan vannak, a rajongók legismertebb képviselője Tóth Gabi énekesnő. Krisztina szerint akik az ő termékeit viselik, tudatosabban élnek. Lehet, hogy nem lesznek környezetvédő aktivisták, de a hulladékhoz való viszonyukat, szemléletüket megváltoztatja egy-egy kedvelt, hasznos és újrahasznosított tárgy.

Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor