Hirdetés
Győr+
2012.02.29. 07:33

A mágnes vonzásában – a látogatóközpont építészeti izgalma

Közkedvelt az építészeti megoldásaiban is korszerű győri látogatóközpont. Két építész tervezőjét, Bodrossy Attilát és Sándor Jánost arra kértük, hogy avassanak be bennünket az alkotás folyamatába, a létesítmény megálmodásának építészeti filozófiájába, gyakorlatába.

Hirdetés

Sándor János: Ez a projekt mintapéldája annak, hogy miként kell egy programot alaposan előkészíteni. Serfőző Eszter, a győri önkormányzat főosztályvezetője és csapata írt egy átgondolt forgatókönyvet arról, mi lesz a létesítmény pontos funkciója, mi a célja a működésének, milyen szolgáltatásokat nyújt

Hirdetés

Bodrossy Attila: Ennek más esetben is így kellene működnie. Az a jó, ha a megbízó tisztában van vele, hogy mit is szeretne pontosan. Ha ezzel az építész is azonosulni tud, akkor várhatóan sikeres lesz a program. Az mindenképpen fontos, hogy építész kifejthesse, mit gondol a megbízó elképzeléséről, hiszen azt gazdagítani, árnyalni, finomítani tudja különböző ötletekkel.

S.J.: A győri látogatóközpontról szóló elképzelésnek a kulcsmondat az volt, hogy egyfajta mágnes legyen, a Győrbe érkező turistának ide vezessen az első útja, itt kapjon szakszerű és barátságos útbaigazítást. A turizmusban a személyes kapcsolat nagyon fontos. Bátorítást és biztonságot ad az idegennek. Az ember magára a városra is következtet abból, ahogy egy látogatóközpontban fogadják.

B.A.: Arról nem szabad elfelejtkezni, hogy a mágnes nemcsak vonzani, taszítani is tud, ezért is nagyon fontos az első benyomás. Én azért is vállaltam önként, hogy egy térképet készítek a város legfontosabb látványosságainak helyszínéről, mert rossz tapasztalatom volt Pécsett, amikor a baranyai megyeszékhely Európa kulturális főváros volt: az ő térképüket alig lehetett használni.

S. J.: Ez az épület a Baross úton nagyon jó választás volt. A centrumban található, az önkormányzat tulajdona, s régóta kereste a funkcióját. Abban volt persze aztán kockázat, hogy az ide tervezett program, tartalom, szolgáltatás, vajon belefér e. Hiszen a földszinti rész sokkal kisebb, az emeleten nyílik ki a tér. Mi legyen a földszinten, mit lásson meg elsőként a látogató, hogy jusson fel az emeletre, ott mi várja? Ezeket a kérdéseket az építészet nyelvén is meg kellett válaszolnunk. .

B. A.:Őszintén szólva, az elején féltünk is például attól, hogy emeletes .az épület. A tapasztalatok szerint már belépéskor nagyon vonzónak kell lenni ahhoz a térnek, hogy valaki felmenjen a felső szintre. Ezért is lyukasztottuk ki a födémet, hogy aki belép, lásson fel és azonnal keltsük fel az érdeklődését. Liftet is beszereltettünk a bejárattal szemben, hogy a mozgássérültek, a nehezebben gyaloglók és a babakocsisok is fel tudjanak jönni.

S.J.: Rögtön jött a gondolat, hogy össze kell nyitni a két szintet.

B.A. Folyamatosan konzultáltunk, a fontos döntéseket együtt hoztuk meg. Azt kellett – egyebek mellett – kitalálnunk, miként nyissuk meg a homlokzatot, hogyan teremtsünk az utcáról is olyan látványt, mely becsalogatja az embereket

S. J.:Tizennyolc kolléga dolgozott az épületen, folyamatosan megbeszéltük a felmerült kérdéseket, ötleteket.

B. A.: Ez korábban magányos szakma volt, egy-két évtizede inkább team-munkává vált. Egyrészt rövidebb idő van egy-egy épületre, másrészt a feladatok egyre bonyolultabbak, egyre összetettebbek lettek, nagyon sok mindenre kell figyelni, sok helyen lehet hibát elkövetni. Maga az engedélyeztetés is rendkívül bonyolulttá vált. Ez azt is eredményezi, hogy a tervezés és a kivitelezés különböző fázisaiért más-más munkatársak vállalnak felelősséget.

S. J. : Régóta ismerjük egymást, nem ez az első közös munkánk, tényleg a levegővételéből, a szeme rebbenéséből tudtam, hogy valami tetszik vagy sem. Sőt, volt, hogy látnom sem kellett, mert már az elején tudtam, hogy Attilának ez nem fog tetszeni. Négy-öt variáció készült el, abból választottuk ki a legjobbat.

B. A.: Ami újdonság ebben a látogatóközpontban, hogy rendkívül fiatalos. Erősek a színek, a formák,s ez a korszellemnek nagyon megfelel. A figyelmet felkelti a szokatlan tér. A mai kor tere, a lenyomata ez az épület. A „korszerű” kifejezés nagyon jó magyar szó. Az a korszerű, ami olyan, mint a kora. Biztos vagyok benne, hogy egy mai zeneszerző is tudna írni egy Bach kantátát, csak nincs értelme, mert az nem korszerű. Az építészetben is így van. Persze a megszokottat könnyebben elfogadják az emberek, mint a szokatlant, az építészeti stílusokat sem kedvelt általában a saját kora. A gótikát azért hívták például gótikának, mert a gótok voltak a barbárok, ezt pedig barbár stílusnak gondolta a saját kora, egyébként a gótokhoz semmi köze. Ha ma azt mondom, hogy ez egy barbár stílus, nem értik miről beszélek. Ez fokozottan igaz a modernizmusra, mely egy nagyon, idegen új formanyelvet hozott. Új anyagok jelentek meg: a vasbeton, az acél, az üveg, ezek egész más formákat tesznek lehetővé. Ez nagyon szokatlan mindenkinek. .Kelet-Európában ráadásul az elmúlt negyven év panelépítési stílusa miatt a vasbetonnak már a neve is rosszul hangzik. Így még nehezebben tudják elfogadni az emberek a modernizmust, mint például Svájcban, ahol kezdetektől nagyon jó minőségben, nagyon jól megtervezve épültek a modernista házak.

S.J.:Szerencsére megjelentek a városban azok a minőségű épületek, amelyek a kortárs építészet alkotásai: frissek és érdekesek. Ilyen a Széchenyi egyetem könyvtára, a Mobilis, a Barátság-park, vagy az építész műteremház. Mi azt gondoljuk, hogy egy város életében ez nagyon fontos, bár erről komoly viták folynak. Ha az emberek nagy része csúcstechnológiás mobilt használ, ha modern autókkal járunk, akkor az épületeink lehetnek e mások, mint kortárs alkotások? Miért kellene ugyanazt csinálnunk, mint párszáz éve, barokk- vagy neoreneszánsz stílusban építenünk.

B.A.: Ma már nincs például kézművesség, így hazugság utánozni azokat az elemeket, melyek ennek a mesterségnek a sajátjai voltak.

S.J.: Ahogy a látogatóközpont tervezésekor egyre jobban csiszolódott minden, jöttek a finomítások, a bicikli, a víz, a kavics-motívum. Az nagyon jó és fontos volt, hogy a megbízó elfogadta azt a konzekvens filozófiát, mely szerint minden egységes és az utolsó szögig fontos. Nagyon jó team volt, nagyon sok ember közös munkája a Látogatóközpont, olyanoké is, akire talán nem is gondolnánk. Tervező, kivitelező, statikus, villamosmérnök, gépész, informatikus. Például az érintőképernyős facebook-os computer legalább hat ember munkája, így valósulhatott meg, hogy az elkészült képeket azonnal fel lehet tenni a közösségi oldalra. Minden kolléga abban a szemléletben dolgozott, hogy addig csinálja, amíg a maximális minőséget el nem éri, nem hagyja abba, nem köt kompromisszumot. Az, amit megépítünk, ott marad, nem bontják le három hónap múlva. Ha jó minőséget adunk, akkor a környezetünk is olyanná válik.

Trunkos Ildikó

Fotó: Matusz Károly

likeold
a fb oldalunkat