A kisebbségek kultúrájától gazdagodtak a Krúdy-iskolában
Egyszer többségben vagyunk, máskor kisebbségben – ez volt a Krúdy Szalon idei programsorozatának gondolatébresztő jelmondata az íróról elnevezett középiskolában.
A Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola ötödik alkalommal rendezte meg a Krúdy Szalonnak nevezett kulturális, irodalmi programját. A pénteki esemény fő témája a kisebbségek hagyománya, kultúrája volt.
– Szerencsére a mi iskolánkban nem jelent gondot a kisebbségekkel szembeni ellenszenv, nincs jelen a kirekesztés gondolata a tanulókban – mondja Nagy Attila, az intézmény igazgatója. – A toleranciára azonban folyamatosan nevelni kell a fiatalokat, a mások iránti türelmet, megértést csak konkrét tematikán, példákon keresztül lehet gyakorolni.
Az igazgató érdeklődésünkre a rendezvény célját úgy fogalmazta meg: azt akarjuk, hogy diákjaink megismerjék a különböző nemzetiségeket – amelyekkel együtt élnek –, s értsék meg azt, hogy miért, miben tér el az ő kultúrájuk, hagyományrendszerük másokétól.
Nagy Attila pedagógiai tapasztalatai szerint mindig hatásosabb, ha a fiatalokhoz saját kortársaik szólnak, a színes, kulturális rendezvényeket ennek a felismerésnek a jegyében szervezték meg.
Az egész héten át tartó program keretében interaktív kiállításokon, zenei és táncrendezvényeken, előadásokon a cigány, horvát, lengyel, német, örmény, zsidó kisebbségek kultúráját mutatták be. Egyértelműen az volt a Krúdy Szalon üzenete, hogy a sokféleség gazdagabbá, színesebbé teszi az életünket.
A tanulók az élő népi kultúra és az adott ország hagyományainak megismerése keretében a helyszínen megkóstolhatták a nemzetiségek ételkülönlegességeit is. A diákok táncházat szerveztek, bemutatták a kisebbségekről szóló fotópályázatra érkezett képeket, és más képzőművészeti alkotásokat is megcsodálhattak.
A tanárok szerint az iskolaközösség közös élménye, hogy a diákok és a pedagógusok együtt dolgoztak a programok megalkotásán.
Az aula színpadán fellépőket sok százan nézték, hallgatták érdeklődve, sokan bekapcsolódtak a műsorokba. Jó volt látni, hogy az élményszerűen átadott kulturális értékek alkalmi közösséget kovácsolnak a különböző hagyományokon felnőtt fiatalokból.
Ezek a diákok – s ebben bizonyára joggal bízik Nagy Attila is – valószínűleg nem fogják keresni egymással a fölösleges konfliktusokat, megértik és megismerik a többi nemzet, nemzetiség gondolkodásmódját. Tudják, hogy ők is gazdagabbá válnak mások kultúrájától.
Kovács Veronika