A kardvívás művészete

Európa legeredményesebb női kendósa, Király Barbara négy kontinensbajnoki cím után tavaly vonult vissza a válogatottságtól. A győri Arrabona Kendo Klub versenyzője nem csupán nagyszerű élményeket és sikereket köszönhet a sportágnak, hanem egy szerető családot is, hiszen az edzőteremben ismerte meg férjét.

Napjainkban a távol-keleti harcművészetek nem mennek ritkaságszámba. Városunkban is számos egyesület foglalkozik különböző sportágakkal, közéjük tartozik az Arrabona Kendo Klub is. Király Barbara a klub alapítása óta itt versenyez, és számos hazai, valamint nemzetközi siker övezi útját.

– Tízévesen kezdtem kendózni Győrzámolyon, a Szigetközi Junior Kendo Klubban. A bátyám és az unokatestvéreim jártak először edzésekre, ők sokat meséltek a sportágról és a klubéletről, így én is követtem őket. Fejlődésemben sokat segített, hogy két japán mester is oktatott Győrzámolyon két-két éven át. Rengeteget tanultunk tőlük mindannyian, a fizikumunk már megvolt, nekik köszönhetően a technikánk is sokat javult. A korosztályos válogatottba 1997-ben hívtak be, a felnőttválogatottba pedig 2001-ben, és rögtön megnyertem az első Európa-bajnokságot, amin részt vettem – révedt vissza a múltba a győri versenyző.

Király Barbara pályafutása során összesen négy Európa-bajnoki címet szerzett egyéniben, míg kétszer bronzérmes lett. Csapatban egy arany-, két ezüst- és egy bronzérem a mérlege a kontinensviadalokon. Európa legeredményesebb női kendósa a 2010-es debreceni EB után úgy döntött, visszavonul a válogatottságtól, és már csak a nemzeti csapatot nem érintő megmérettetéseken vesz részt.

– Úgy éreztem, tizenhárom év válogatottság bőven elég volt, így csak a klubra koncentrálok. Nagyon jó időszak volt ez az életemben, jó társaságnak lehettem tagja, világot láttam és a sikerek sem kerültek el. A felszabadult időnek köszönhetően a most már két és fél éves kisfiammal is többet tudok foglalkozni. A családban egyébként sosem volt gond, hogy épp edzésre vagy versenyre utaztam, hiszen férjemet, Erdélyi Gábort is a kendóteremben ismertem meg. Mindketten megértettük és elfogadtuk a helyzetet, és tudtuk, miért is fontos a másiknak ez a sportág – fogalmazott Király Barbara, aki elmondta, a kendóban komoly egyéni fejlődési lehetőség vár mindenkire. A legmagasabb elérhető fokozat tíz dan, de a sportág őshazájában, Japánban már a nyolcdanos mesterek is ritkaságszámba mennek. – Rendkívül sokat kell gyakorolni, a tapasztalat és a kellő koncentráció rengeteget számít – tette hozzá a sportoló.

Az Arrabona Kendo Klub 2006 novemberében alakult és kezdte meg működését Erdélyi Gábor hatdanos mester irányításával. A klub alapításának célja az volt, hogy a japán kardvívás megismertetésén, elméleti és gyakorlati oktatásán keresztül új szabadidős és sportolási lehetőséget nyújtson a Győrben és környékén élőknek. Az alapítás óta eltelt évek során a győri klub az ország legszínvonalasabb vidéki kendóklubjává nőtte ki magát. Az alapos és kemény edzésmunkának köszönhetően a klub sportolói az alapoktól kezdve eljutottak egy jelentős technikai szintre, korosztályos és felnőtt országos bajnokságokon a dobogó mindegyik fokán szerepelt már versenyzőjük. Az egyesület vezetője, Erdélyi Gábor 2008-tól a magyar válogatott edzője is egyben, ennek köszönhetően a nemzeti csapat gyakran tartja edzéseit Győrben, köztük a 2008-as és 2011-es Európa-bajnokság győztesével, valamint az idei évben diadalmaskodó Európa-bajnok férficsapat tagjaival.

– Jelenleg gyerekeket toborozunk, szeretnénk minél több fiatallal megszerettetni a kendót. Kedden 18 órától és csütörtökön 17 órától tartunk edzéseket a Béri Balogh Ádám Honvédszálló mellett. A tréningek mellett is sok közös programot szervezünk, igyekszünk feldobni a klubéletet és igazi közösséget formálni. A kendó azért nagyszerű sport, mert önbizalmat és magabiztosságot ad, fegyelemre nevel és megtanít koncentrálni. A japán tradíciók rendkívül fontosak, és aki komolyan veszi a kendót, az a mindennapokban is másként viselkedik. Egyáltalán nem veszélyes sport, a kézilabda- vagy vízlabda-mérkőzések sokszor durvábbnak tűnnek. Nem ellenségek, hanem ellenfelek küzdenek meg egymással, tiszta eszközökkel, szemtől szembe. Nem gyakoriak a balesetek, néhány kék folton kívül komolyabb sérülésem sosem volt. A mi gyermekünk is biztosan érdeklődni fog iránta, tiltani nem fogjuk tőle, de erőltetni sem. Fontos, hogy valamit sportoljon, de az ő választása lesz, hogy követi-e a szülei példáját – mondta zárásként Király Barbara.

A kendó

A kendó a kardforgatás művészete, amelyet hagyományosan megtervezett öltözetben és védőpáncélban gyakorolnak, egy vagy két bambuszkardot forgatva fegyverként. A kendóban a mozgások különböznek az európai vívástól, mert eltérő a kard formája, csakúgy, mint a mód, ahogyan azt használják. A nyugati stílusú vívástól eltérően a kendó vágásokat, illetve szúrásokat alkalmaz a kard meghatározott élével és csúcsával. Bizonyos becslések szerint közel nyolcmillió ember gyakorolja a kendót világszerte, közülük csupán Japánban mintegy hétmillió.

Lakner Gábor