„A János vitéz évadát éljük”
A magyar népies irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotását, a János vitézt mutatja be szombaton a Győri Nemzeti Szín ház. A kalandos mese a legfontosabb emberi értékeket közvetíti gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A Petőfi Sándor által írt költeményt Kacsóh–Heltai– Bakonyi hármas írta át színpadra még 1904-ben óriási sikerrel. A daljátékban a színház tánc- és énekkara, valamint a zenekar is részt vesz. A rendezőt, Szűcs Gábort kérdeztük.
Több színház műsorára tűzte az elmúlt időszakban a János vitézt. A Petőfi-féle alapműtől mennyiben tér el a Kacsóh-féle János vitéz?
Az átirat jelentősen különbözik az alapkölteménytől, azért is, mert az eredetiben az élénk fantáziavilág annyi helyszínnel jelenik meg, hogy színpadra alkalmazáskor le kell egyszerűsíteni. De az átirat zseniális munka lett. Ezt már a Király Színházban az 1904-es premiert követő előadások is igazolták, 688 ment le csak ott, ami megkérdőjelezhetetlen siker. Egyébként pedig valóban a János vitéz évadát éljük, bemutatta Pécs, Debrecen és most mi is. Vannak ilyen periódusok, amikor többen szívesen nyúlnak egy adott műhöz.
Lehet, hogy mostanában nagy szükségünk van a csodákra.
Egyfelől igen, másfelől mindig szívesen nézzük újra azokat a műveket, amik slágerévé váltak a színházművészetnek. Kulcsár István, nagy színházi ember szerint vannak időszakok, amikor a nemzeti érzés hevesebben lángol. Most ilyen periódust élünk, ezért ezen műveket újra szívesen vesszük elő.
Az 1904-es bemutatón is a hazaszereteten volt a hangsúly. Most mik a vezérszálak János vitéz életre keltésében?
A János vitéz egy gyönyörű szép, a magyar tradíciókon alapuló mese. A történet Jancsi és Iluska szerelméről szól, arról, hogyan nemesedik egy ember a próbatételeken keresztül, amiken annak érdekében megy át, hogy elnyerje a szerelmét és méltóvá válhasson arra, hogy egy pár legyenek. Erről szólt a János vitéz, amikor Petőfi megírta, erről, amikor Kacsóhék átírták és a mi előadásunk is ezt mutatja be. Itt nyilván a hogyan a kérdés, ezen dolgozunk másfél hónapja. Nem szeretek előre inni a medve bőrére, de azt kell mondjam, egy nagyon jó próbafolyamat végén tartunk, biztatóak az előjelek.
Említette, hogy az átirat segít áthidalni a sok helyszínt és fantáziát. Hogyan?
Az első felvonás Jancsi és Iluska falujában játszódik, a másodikban Franciaországban vagyunk, a harmadik felvonás elvezet bennünket Tündérországba, ahol végződik a történet. Bagó – aki új szereplő, Bakonyi írta a történetbe – meséli el, miken mentek keresztül a hét év vándorlásai során.
„János vitéz világa a mese maga” – olvashatjuk a darab ismertetőjében. Felnőtteknek is ajánlja?
A mese nem gyerekeknek íródott –persze mindenképpen kell a gyerekeinknek mesélni –, alapvetően ezek a történetek azért születtek, hogy a felnőtteket visszatereljék a tévelygéseikből, amikben igazán csak felnőttek járhatnak, hiszen a gyerekek még az életút elején vannak, a természetes ösztöneik jó irányba munkálnak. A felnőttek felelőssége, hogy a gyerekeket jó úton indítsák el, ezért mesélnek nekik. A felnőttek azonban nagyon sok esetben már letértek erről az útról, a mesék visszaterelhetik őket. Tehát ezt a mesét bátran ajánlom mindenkinek.
Zoljánszky Alexandra
Fotó: Marcali Gábor