Győr+
2016.08.19. 14:15

A győri kórház még képes kezelni adósságát

A győri kórház adósságállománya jelenleg 1 milliárd forint alatt marad, s beszállítóitól továbbra is meg tudja vásárolni a tevékenységéhez szükséges eszközöket, gyógyszereket és szolgáltatásokat.

 

A napokban élénk sajtóvita bontakozott ki a kórházak adósságállományáról. Országosan 60-70 milliárd forint közé teszik az intézmények lejárt határidejű tartozásait. A Magyar Kórházszövetség adatai szerint az adósságállomány mintegy 50 milliárd forint, s ez a szám megegyezik az államkincstár adataival. A szövetség a felhalmozott tartozás fő okaként egyértelműen az alulfinanszírozottságot jelöli meg. Magyarország fordítja ugyanis GDP-arányosan a legkevesebbet egészségügyre a visegrádi országok közül.

Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Kórház főigazgató főorvosa – aki a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja is – szerint intézményük éves büdzséje 16,5 milliárd forint, saját (nem OEP-s) bevételük pedig 2 milliárdot tesz ki. Lejárt határidejű tartozásuk jelenleg mintegy 950 millió forintra tehető. Az intézmény – ahogy több hasonló számú és bonyolultságú esetet ellátó kórház – az elmúlt években számos költségcsökkentő intézkedést hozott annak érdekében, hogy 10% alatt tartsa lejárt szállítói tartozásállományát. A kórházi menedzsmentek rendkívül szűk mozgástérrel rendelkeznek e téren. A bevétel lehetséges mértékét az OEP határozza meg, az ellátások „portfólióját” az esetek döntő hányadában a feladat, amelyre az intézményt eredetileg létrehozták.

A kórház vezetője érdeklődésünkre hívta fel a figyelmet: minél súlyosabb betegek kerülnek egy

„magas progresszivitású definitív” ellátásra alkalmas kórházba, annál nagyobbak az adott intézmény költségei. Az egészségpénztár bizonyos betegszám után már nem téríti meg a teljes költséget, azaz, annak csak egy részét fizeti meg. (Ez az ún. teljesítményvolumen-korlát.) A kórház azonban nem küldheti el a hozzá forduló, gyakran mentővel behozott beteget azzal az indokkal, hogy „betelt a keret, tessék később jönni”. Az igazsághoz tartozik, mondja Tamás László János, hogy a korlát túllépésének indokoltságát fekvőbetegek esetében a Petz-kórház számára az elmúlt időszakban többször is elismerte és részben meg is térítette az egészségpénztár.

Rendkívül alulfinanszírozott viszont a laboratórium, a járóbeteg-szakellátás és a sürgősségi betegellátás. Az onkológia gyógyszeres terápiáit tisztességesen megfizetik, ám ha a rákos beteget például vastagbéldaganattal kell operálni, akkor annak a költségeit nem fedezi teljes mértékben az egészségpénztár által juttatott összeg.

Amikor a kórházban jártunk, éppen behoztak egy fiút, aki sekély vízbe ugrott fejest, így több csigolyája is eltört. Lakóhelyének kórházában csináltak ugyan egy CT-felvételt, de Skaliczky Zoltán osztályvezető főorvos, a kórház főigazgató-helyettese szerint olyan rossz minőségűt, hogy az nem használható, MRI-felvétel pedig nem készült. Ezt a győri kórháznak kell pótolnia, ami időveszteség, és megnöveli a költségeket is. Általában jellemző, hogy a kisebb kórházak a sokba kerülő betegeket valamilyen indokkal szívesen küldik a regionális intézményekbe akkor is, ha el tudnák őket látni. A térségi intézmények viszont az esetek döntő többségében nem tudják hová továbbküldeni a betegeket.

Nem lehet módja a takarékoskodásnak, hogy a rendelkezésre álló – a protokollokban leírt, esetleg a jog asztalánál is elvárt – vizsgálati lehetőségektől eltekintsenek, hiszen az orvosnak mindent meg kell tennie a betegért, és kötelessége a kor színvonalán gyógyítani, fogalmazott Skaliczky főorvos. Jól ismert az alaptétel, hogy a szakmailag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető között az egészségügyben szakadék húzódik. A szakadék áthidalása komplex egészségpolitikai feladat.

Tamás László János úgy látja, hogy elkerülhetetlen az állami kórházak ismételt konszolidációja, ám hosszú távú eredmény csak akkor várható, ha együtt jár az ellátórendszert és a finanszírozást érintő szerkezeti átalakítással, és az ezzel egyidejű forrásbővítéssel.

A győri kórház számokban:

Az intézményben 1081 aktív és 402 krónikus ágy található, és jelenleg 382 orvost foglalkoztat.

 

 

Szöveg: Gy. P.
Fotó: Marcali Gábor