A gyergyói csodakút

Berecz András Kossuth-díjas népdalénekes és mesemondó március 23-án, este hét órakor a Richter Teremben mutatja be legújabb lemezét. A koncerten Hazakísérlek címmel, Gyergyó régi népzenéjéből hallhatunk válogatást.

Mit kell tudni a régi, gyergyói dalokról?

Zenetörténeti gyűjtések, mind olyan hangszeres muzsika és dal, amely mára eltűnt Gyergyóból. Bartók Béla1907-ben, Kodály Zoltán 1910-ben, Molnár Antal 1911-ben járt Gyergyóban. Ők találtak meg ezt a gyönyörű, magyar és székely népzenét, a legeredetibb régi székely népdaltípusokat. Kodály csodakúthoz hasonította. Azt mondta, ezek a magyarság létével összefüggő zenecsírák minden vérképletnél ékesebb bizonyságok, hogy a magyarság még megvan. Ezek a dallamok világhírű magyar zeneművek forrásai.

Gyergyóban már bemutatta a lemezt, hogyan fogadták az ott élők?

Ijesztő volt visszavinni a dalokat, a muzsikát az eredőjébe, a forrásához. Sokszor elképzeltem, milyen lesz, vajon a közönség mély emlékezetében megjelenik-e ez a zene, ismerős lesz-e, vagy esetleg már idegen. Csodálatosan fogadták, teltházas előadások voltak.

Mire számíthat a közönség a győri előadáson?

Régi székely népzenére, csodálatos muzsikára, dalokra a szerelemről, a bujaságról, hömpölygő előadásra, melyben helyet kapnak mesék, tréfák.

Kik lesznek a segítségére?

Farkas Tamás és Almási Betti régi székely tánca kíséri a műsort. Ők Erdélyben, a régi öregektől gyűjtik az olyan táncokat, amelyeket rajtuk kívül már senki nem táncol. Dsupin Pál furulyán, Vizeli Balázs hegedűn, Balogh Kálmán cimbalmon, Mester László ütőgordonon teszi varázslatosabbá az estét.

Földvári Gabriella