A folyók városának kell a víz
A folyópartok, sétányok szépen kiépültek a folyók városában. Csak éppen alig van víz a medrekben. A kormány most olyan kezdeményezésre készül, amely városunkban is megteremtené az élénk vízi élet lehetőségét, s a Szigetköz ökológiai értékeit is megmentené.
A rendszerváltás óta elsősorban politikai okok miatt elodázott vízlépcső miatt folyamatosan szomjazik a Szigetköz. Győr, a folyók városa pedig éppen ezt az adottságát kénytelen nélkülözni. Híreink szerint a magyar kormány kiegyezni készül Szlovákiával. A zöldek már most haragosak, a kabinet szemére vetik, hogy a mostani elképzelés alig különbözik a szlovák bősi vízi erőmű vezetőjének, Julius Bindernek az eredeti terveitől. Biztosra vehető, hogy a rendszerváltás időszakához képest jelentősen meggyengült, elszürkült zöldek még így is képesek lesznek harsány, ha nem is hatékony ellenállásra.
Három éve ugyanis 82 ezren írtak alá népi kezdeményezést a térségben azért, hogy ne keletkezzenek súlyosabb ökológiai károk. Akkor vitanapot is rendeztek a parlamentben, az országgyűlési képviselők támogatták az elképzelést, aztán nyilvánosan nem történt semmi. Az aláírás gyakorlatilag egy olyan megoldásra vonatkozott, melyet a jelek szerint a kormány most akar beterjeszteni Szlovákiának.
A Szigetközben élők többsége teljesen egyetért azzal, hogy keresztgátak építésével pótolják az Öreg-Duna és a mellékágak vízhiányát.
Az Öreg-Duna annyira belemélyesztette magát a medrébe, hogy onnan nem tud kifolyni a víz sem a szigetközi, sem a csallóközi mellékágakba. A hiányzó víz évtizedek óta okoz súlyos ökológiai károkat, Győrt pedig meggátolja a vízi élet kialakulásában.
A vízpótlásra sokan szültek ötleteket. A „haragos zöldek” hajthatatlanok abban, hogy a szlovákok adják át az elterelt folyó vízmennyiségének a felét, mert az nekünk törvény szerint jár, s megoldja a vízhiányból eredő gondok jelentős részét. Sajnos ez modellezetten nem igaz. A vízügyi szakemberek állítják: nem a fél, de a teljes vízhozam sem volna elég ahhoz, hogy az Öreg-Duna, a Szigetköz és a Csallóköz között élővízi kapcsolatot hozzon létre. Ehhez tetszik, nem tetszik, műszaki megoldásra van szükség.
A Győrt átszelő Mosoni-Dunát, valamint a Rábát sem tudja vízzel ellátni a főfolyó. Ezért volna szükség olyan duzzasztóra Gönyű előtt, mely a kishajóforgalmat is lehetővé teszi, de a műtárgyat kis, energiatermelő turbinákkal is össze lehetne kötni.
Borkai Zsolt, Győr polgármestere lapunknak megerősítette a három évvel ezelőtt aláírt népi kezdeményezés érvényességét. A Duna gönyűi szakaszánál épített műtárgy visszaduzzasztaná a városba a folyót, s élénk vízi életet élhetne a település, állítja a város első embere. Ez ökológiai károsodással nem járna.
A keresztgátas duzzasztásra van már jó példa a térségben. A Dunakilitinél kialakított fenékküszöb, mely nem más, mint, egy kőből rakott keresztgát, melyen átbukik a víz, annyira visszaduzzasztja, megemeli a folyót, hogy a mellékágakba is kifolyik az élővilágot tápláló víz.
A kormány által most favorizált terv az Öreg-Dunába épített újabb három keresztgáttól hasonló eredményekre számít. A megoldásra állítólag pénz is rendelkezésre áll, s mind a két ország egyetért vele. Kérdés, hogy a rendszerváltás után negyedszázaddal, győzhet-e a józan ész?
Szöveg: Gy. P.
Fotó: Marcali Gábor