Arrabona Évszázadai – záróforduló
Az utolsó fordulójához érkezett az Arrabona Évszázadai vetélkedő. A kérdéssor ezúttal a Xantus János Állatkert múltjáról és lakóiról szól.
Az utolsó fordulójához érkezett az Arrabona Évszázadai vetélkedő. A kérdéssor ezúttal a Xantus János Állatkert múltjáról és lakóiról szól.
Arrabona Évszázadai címmel hirdettünk városismereti vetélkedőt a Molnár Vid Bertalan Művelődési Központtal karöltve. Bár a játék elsősorban az iskolásoknak szól, játékra hívjuk a lelkes győrieket is.
1714. szeptember 25-én, nem sokkal a déli harangszó előtt vezették ki a győri vár piacára, a mai Széchenyi térre, Korponayné Géczy Juliannát, ahol már állt a számára összeácsolt vérpad. Az ítélet szerint ugyanis 1710. február 13-án ő juttatta a labancok kezére a Felvidék egyik legjelentősebb erődjét, Lőcse várát.
Az első magyarországi szegénygyermek-klinika alapítója, a kopogtatásos vizsgálat és az elsők között gégemetszést végző orvosok egyike volt Schöpf-Merei Ágost. Róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1809. augusztus 31-én tett rövid látogatást városunkban az egyesült Európáról terveket szövögető, világhódító Napóleon császár. A neves esemény előzménye volt a kismegyeri ütközet, ahol a magyar nemesi felkelők a puskapor szagára riadtan széledtek szét a szélrózsa minden irányába, szabadon hagyva a győri várat a franciák prédájául – erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
Hogyan lehet vasszobor egy fából készült alkotás? Erre a kérdésre ad választ Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1994-ben a váci templom renoválása közben egy véletlen folytán fedezték fel a rég elfeledett kriptát, amely zsúfolásig tele volt gazdagon díszített koporsókkal. Köztük volt megyénk híres gyógypedagógusáé, Simon Antal piarista tanáré, a siketek első magyar intézetének igazgatójáé is – róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1844-ben telepedett le városunkban Skopáll József, a győri fényképészet úttörője – róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
Glück József fotóinak negatívjait máig féltve őrzi több győri intézmény. A köztiszteletben álló művész is a zsidó deportálások áldozatává vált – róla emlékezik meg írásában Hegedüs Péter, a Széchenyi István Egyetem könyvtárának osztályvezetője a Bulvár Anno sorozatban.