Egy régi ballada szól szegény Dely Máriról, akit holtan találtak a Dunánál 1874-ben. A keserű ének háttértörténetéről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
Hogyan lehet vasszobor egy fából készült alkotás? Erre a kérdésre ad választ Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
A bigámia már az 1700-as években sem volt elismert és támogatott kapcsolati forma, mégis volt, aki nem akart parancsolni az érzelmeinek – erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1994-ben a váci templom renoválása közben egy véletlen folytán fedezték fel a rég elfeledett kriptát, amely zsúfolásig tele volt gazdagon díszített koporsókkal. Köztük volt megyénk híres gyógypedagógusáé, Simon Antal piarista tanáré, a siketek első magyar intézetének igazgatójáé is – róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1844-ben telepedett le városunkban Skopáll József, a győri fényképészet úttörője – róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
Glück József fotóinak negatívjait máig féltve őrzi több győri intézmény. A köztiszteletben álló művész is a zsidó deportálások áldozatává vált – róla emlékezik meg írásában Hegedüs Péter, a Széchenyi István Egyetem könyvtárának osztályvezetője a Bulvár Anno sorozatban.
Popper Vilma írónő Győr város szülötte. Orwellt is megelőzve figurázta ki a nácizmust állattörténetein keresztül. Róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
A magyar király és a német-római császár seregei csaptak össze 1044. július 5-én Ménfőn. Az elhibázott stratégiáról ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
Politizált, száműzték, de ebből is sikert kovácsolt – jelentős numizmatikai gyűjtemény maradt fenn Kálóczy Lajos után. Róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
A Bulvár Anno sorozat következő részében a kismegyeri csatáról ír Hegedüs Péter, a Széchenyi István Egyetem könyvtárának osztályvezetője.