A Kékszalag nemcsak Magyarország legrangosabb vitorlásversenye, hanem Európa leghosszabb és egyik legnagyobb tókerülő viadala is. A futam idején tömegeket varázsol el a vitorlásokkal teli tó látványa, sokan a verseny idejére teszik a nyaralásukat is a magyar tengernél. 

A verseny a Balaton körül zajlik, és évről évre több száz hajót, valamint több ezer sportolót és nézőt vonz a magyar tengerhez. A Kékszalag a balatoni vitorlázás szimbóluma, ahol a hagyomány, a technikai fejlődés és az emberi teljesítmény találkozik.

A Kékszalagot először 1934-ben rendezte meg a Hungária Yacht Club. Nevét a tengeri hajózás hagyományából kapta. Egykor a leggyorsabb óceánjáró viselhette a „kék szalagot”, amely a sebesség és a kiválóság jelképe volt. Ezt a hagyományt ültették át a Balatonra, ahol azóta is a tót leggyorsabban megkerülő hajó nyeri el a Kékszalagot.

A kezdeti években a versenyt nem minden évben rendezték meg, később azonban a balatoni vitorlássport legfontosabb eseményévé vált. Az elmúlt kilenc évtized során a Kékszalag a magyar sportélet egyik legismertebb hagyományává nőtte ki magát.

A Kékszalag légvonalban mintegy 155–160 kilométeres távot jelent. A rajt és a cél Balatonfüreden található. A hajóknak a következő pályajeleket kell érinteniük: a balatonfüredi rajt után Balatonkenese, Siófok, Tihanyi-szoros, Keszthely. Tihanyi-szoros és a cél Balatonfüreden.  A pontos útvonal széliránytól függetlenül állandó, de a teljesítés idejét jelentősen befolyásolja az aktuális időjárás és a szélviszonyok. A verseny limitideje változatlanul 48 óra. 

A Kékszalag különlegessége, hogy a profi versenyhajók és az amatőr csapatok egyaránt rajthoz állhatnak.

Egytestű hajók a hagyományos vitorlások kategóriája, amelyben a klasszikus balatoni hajók és modern versenyjachtok is indulnak.

A Többtestű hajók, vagyis a katamaránok, a trimaránok a leggyorsabb hajók csoportja. Az abszolút győztesek az elmúlt években szinte kivétel nélkül ebből a kategóriából kerültek ki.

A versenyen abszolút sorrendet és különböző hajóosztályok szerinti eredményeket is hirdetnek, így a kisebb hajók számára is komoly presztízst jelent egy kategóriagyőzelem.

A legendás győztesek között a lista elejére kívánkozik a Nemere II. A magyar vitorlázás egyik legismertebb hajója. Az 1940-es és 1950-es években uralta a Kékszalagot, és hosszú időn keresztül rekordtartó volt. A hajó neve máig fogalom a balatoni vitorlázásban.

A Tramontana, vagyis a “Trami” néven ismert legendás hajó hétszer nyerte meg a Kékszalagot, amivel a verseny történetének egyik legeredményesebb hajója lett. Utolsó győzelmét 1989-ben aratta.

A modern korszak ikonja a Fifty-Fifty. A magyar fejlesztésű kétárbocos katamarán az elmúlt években dominálta a mezőnyt, és több alkalommal is rekordidővel nyerte meg a versenyt. Józsa Márton kormányzásával a Kékszalag történetének egyik legsikeresebb hajója lett.

A 2023-as futam volt minden idők leggyorsabb Kékszalagja. Ideális szélviszonyok között a Fifty-Fifty elképesztő, 5 óra 3 perc 56 másodperces idővel teljesítette a távot, megdöntve saját korábbi rekordját. Ez a mai napig a verseny abszolút pályacsúcsa.

A 2026-ban az 58. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjat július 30. és augusztus 1. között rendezik meg. A rajt hagyományosan Balatonfüreden lesz, 2026. július 30-án reggel 9 órakor. 

A szervezők 2026-ban különösen figyelik a Balaton vízszintjének alakulását. Az előzetes nyilatkozatok szerint az alacsony vízállás miatt akár pályamódosítás is szóba kerülhet, amennyiben a biztonságos versenyzés ezt indokolja. A végleges döntést a rajt előtti hetekben hozzák meg. 

A verseny idején Balatonfüreden ismét megrendezik a Kékszalag Fesztivált, amely koncertekkel, családi programokkal, kivetítős közvetítésekkel és a befutó ünnepségeivel várja a látogatókat.