Az esős, viharos időjárás kifejezetten kedvez a csípőszúnyogok szaporodásának. Olyan térségekben is nagy számban jelentek meg a vérszívók, ahol csak ritkán fordul elő komolyabb szúnyogártalom. A leginkább a folyók menti települések érintettek.

A héten Budapest mellett Bács-Kiskun, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyéket érinti a katasztrófavédelem által koordinált gyérítés. Az érintett terület nagysága 75 ezer hektár. Budapesten a III., IV., XIII., XXI., XXII. és XXIII. kerületben lépnek fel a vérszívók ellen.

A Duna mentén Komárom, Dunaújváros, Szekszárd, Budapest és a Csepel-sziget környékén végeznek földi gyérítéseket, de sor kerül a Balaton és a Velencei-tó part menti településeire is. 

Gyérítést végeznek a Bodrog, a Hernád és a Dráva mentén, Sopron környékén és Vas vármegye több településén. Csongrád-Csanád vármegyében a viharok miatt elmaradt múlt hétre tervezett kivitelezéseket pótolják.

A kifejlett szúnyogok elleni védekezést platós autókra szerelt permetezőgépekkel végzik. A készítményt finom permetként, nagyon kis dózisban juttatják ki a települések belterületén az esti és éjszakai órákban, így a méhekre és más, nappal aktív beporzó rovarokra nincs hatással a beavatkozás. Az irtószer a szabadban néhány óra alatt lebomlik, a kijuttatott minimális dózisban pedig nem jelent veszélyt az emberekre, állatokra, növényekre. A katasztrófavédelem honlapján elérhető a részletes településlista a tervezett gyérítési időpontokkal. 

Egy-egy vihar után a szúnyoglárvák fejlődéséhez ideális kisvizek jönnek létre a ház körül. Az árkokban, ereszcsatornákban, virágalátétekben, temetői virágtartókban, vödrökben, hordókban megálló vízben tömegesen fejlődnek a lárvák. Ezeken a helyeken, mivel magántelkeken vannak, nem lehet biológiai szúnyoggyérítést végezni. Mindannyiunk érdeke, hogy felszámoljuk, rendszeresen cseréljük, vagy lefedjük a kertben létrejött kisvizeket.

Forrás: Katasztrófavédelem