Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádió, Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjút és aktualitásokról beszélgettek a műsorvezetővel.
Orbán Viktor azzal kezdte a rádióinterjút, hogy válaszolt Von der Leyen háborús terveire. Ez a válasz arra a bejelentésre készült, amely arról szól, hogy az ukrajnai háborút további 135 milliárd euróval támogatni kellene.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Bóka János Európaügyi minisztert megbízva elküldte ezt a megírt válaszlevelét az Európai Bizottság vezetőjének, és kategórikusan kijelentette: „Meg kell akadályoznunk, hogy az európaiak belemeneteljenek a háborúba”. Tehát már nem csupán arról van szó, hogy milyen megoldást kell találni arra, hogy minél hamarabb lezárjuk a szomszédban duló háborút – akár tűzszünettel, akár békével – hanem azt is meg kell akadályozni, hogy az európaiak belemenjenek ebbe a háborúba, amely már közel három éve zajlik. Ez azért nehézkes egyelőre, mert Európa jelenleg nem csak beletántorog, hanem jó néhány európai vezető háborúba akar menni.
Brüsszel folyamatosan fegyverkezik, s olyan döntéseket hoz, amely háborús gazdaságot hoz létre. Tovább erősítette korábbi gondolatait azzal, hogy Brüsszelből többen háborúba akarnak menni, ezért egy, az orosz-ukrán háborút lezáró békejavaslat már nemcsak az emberéletek megmentéséről, a pénz elégetéséről szól, hanem arról is, hogy Európát is visszatartsuk a háború szándékáról.
Brüsszelben tahát továbbra is háborús közeg van, s ebbe „csapott be” november 20-án késő este az a hír, hogy már hivatalosan is megerősítették az amerikaiak által kidolgozott 28 pontos béketervet, amelyet Washington átadott az ukrán vezetésnek. Ez Orbán Viktor szerint arra is utal, hogy az ukránok ezt hivatalosan átvették. Bízik benne, hogy erre 2-3 héten belül érkeznek majd a reakciók, amely azt jelentené, hogy közeledik a budapesti békecsúcs.
Az ukránok érvelése Orbán Viktor véleménye szerint egyértelműen mutatja a teljes kétségbeesést. „Ukrajna jelenleg nincs, és rövid időn belül nem is lesz olyan állapotban, hogy EU-s tag legyen. Ráadásul Ukajna továbbra is háborúban áll – akkor miért vennénk föl őket az Európai Unióba?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „Két nagy ügyben van, két kiemelkedően nagy ügyben van több apró mellett jelentős magyar ellenállás ma az európai politikában” – mondta el a miniszterelnök.
„Az egyik a háború, a másik a migráció. A migráció egy régebbi ügy, a háború egy újabb ügy” – jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette:
„Ha sikerült Magyarországnak kimaradni abból az őrületes hibából, amit Európa többi országa elkövetett, hogy beengedte a migránsokat és átalakította magát egy bevándorló társadalom rendszerré, ugyanez a fifika, képesség, erő kell ahhoz is, hogy kimaradjunk a háborúból.”
A nemzeti konzultáció is előlerült az interjú során, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: segíti a az ország vezetőit.
„Ha nincs az ország mindenkori vezetése mögött egy nagyon erős népi egység, a béke melletti elkötelezettség, háborúellenes országos akarat, akkor a vezetők nem tudják kívül tartani az országot a háborúból” – jelentette ki a miniszterelnök azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a háborúból kimaradást hogyan segítheti az ország. Kiemelte, hogy „ezért fontos a most zajló aláírásgyűjtés, és a nemzeti konzultáció, amelyek ugyanabba az irányba mutatnak, arról szólnak, hogy a magyarok pénze a magyaroké, és Magyarország nem akar háborúba menni.”
A magyar politikai helyzetre rátérve Orbán Viktor elmondta: a magyar ellenzék Brüsszel oldalán áll.
„Ez egy nagy csata Brüsszellel, amelyben a magyar ellenzék az Brüsszel oldalán áll, a DK is meg a Tisza is” – hangsúlyozta a miniszterelnök..
Orbán Viktor arra is kitért, hogy itt nem csak arról van szó, hogy a magyar kormány elmegy Brüsszelbe, és szembetalálja magát a többi európai országgal, hanem szembetalálja magát a DK-val és a Tiszával, akik az Európai Parlamentben háborúpárti álláspontot, ukránbarát álláspontot képviselnek.
A brüsszeli eseményekből könnyen kiolvasható, Brüsszel két dologra adott megbízást – hívta fel a figyelmet a Tisza Párt szerepére a miniszterelnök.
„Brüsszelben hozták létre ezt a pártot, onnan is finanszírozzák, onnan tartják életben, két megbízása van ennek a pártnak, ez pedig az, hogy törje meg a magyarok ellenállását a háború ügyében, és törje meg a magyarok ellenállását a migráció ügyében” – mutatott rá.
A brüsszeli háborús gazdaságpolitika helyett nemzeti gazdaságpolitikára van szükség, erről is beszélt a magyar miniszterelnök. A héten egy 11 pontos kisvállalkozásokat segítő gazdasági akciótervet is bejelentettek, ezzel kapcsolatban is kérdezte a riporter Orbán Viktor:
„Ha valaki megnézi a magyar gazdaságnak a mély szerkezetét, tehát nem csak az, hogy magántulajdon alapú gazdasági működés, magángazdaság és így tovább, piaci szabályozó rendszerek, hanem ezek mögé néz: szociális ellátórendszer, munkaügyi szabályozások, adórendszer, a családtámogatás és a munkavállalás kérdésének összekapcsolása – ezek a mély szerkezeti finomságai egy gazdasági rendszernek.”
Ha ezt megnézzük, akkor látható, hogy a magyar gazdaság lényegi pontokon különbözik az összes többi nyugat-európai gazdaságtól, tette hozzá, hangsúlyozva:
„Minden szabályozás, ami Magyarországon a gazdasági életben létezik, az abból indul ki, hogy a valóságos életben családok vannak, tehát egy családi alapú gazdaságunk van, Nyugat-Európában meg individuumokat látnak, ott egyéni alapú gazdaságot látnak.”
A másik markáns különbség, ami jól látható, hogy nálunk a teljes foglalkoztatás egy államcél, mondta el a miniszterelnök a nemzeti gazdaságról, hozzátéve, hogy Nyugaton úgy tekintik, hogy vagy van teljes foglalkoztatás, vagy nincs, az állam pedig barátkozzon meg ezzel a gondolattal.
Magyarországnak nincs természeti erőforrása, ezért Magyarország csak abból tud élni, amiért megdolgozik, vagy az agyával, vagy az izmaival, tehát ami ebben az országban van, az a magyarok személyes erőfeszítésétől függ, jelentette ki Orbán Viktor.
„Ezért mi úgy gondolkodunk, hogy a munka az kulcskérdés, ha nincs munka, akkor nincs semmi. Ha viszont van munka, akkor minden van, vagy minden lehet, ezért Magyarországon államcél, hogy olyan gazdasági rendszert működtessünk, amely ilyen vagy olyan minőségben, de minden magyar ember számára ad munkát”– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Forrás: origo.hu