Magyarország népességszáma az ország jelenlegi területére vonatkoztatva 1981-ben érte el történelmi maximumát, ekkor 10 millió 713 ezren voltunk. Azóta az itt élők száma folyamatosan csökken - derült ki a Központi Statisztika Hivatal (KSH) által kiadott, Magyarország 2024 című kiadványból. Vajon mi ennek az oka?

A legfőbb ok, hogy a halálozások száma több mint négy évtizede meghaladja a születésekét. 1990 után ugyan általánosságban emelkedés jellemezte a születéskor várható élettartamot, ezt a tendenciát törte meg a koronavírus-járvány 2020-2021-ben. Az előzetes adatok szerint 2025. január 1-jén az ország népessége 9 millió 540 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál fél százalékkal, 45 ezer fővel kevesebb. A természetes fogyás Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legkisebb mértékű, köszönhetően az országosnál fiatalabb korösszetételnek. Békés, Zala és Somogy vármegye áll a legrosszabbul e tekintetben. 

A természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlásból adódóan Pest vármegyét népességnövekedés, Budapestet mindössze kismértékű népességcsökkenés jellemezte. A budapestihez hasonló volt a népesség csökkenése Hajdú-Bihar vármegyében, ahol a nagymértékű belföldi elvándorlást a vármegyék sorában a legmagasabb számú és arányú nemzetközi vándorlás ellensúlyozta.

Jelentősen csökkent a születések száma. Míg az 1970-es években 180-190 ezer, addig 2024-ben mindössze 77,5 ezer gyermek jött világra. S bár némileg több utód született tavaly házasságban, a házasságra lépő párok száma viszont csökkent. A 80-as években évi 75-80 ezer frigy köttetett, 2024-ben mindössze 46 ezren mondták ki azt az úgynevezett boldogítót.

A belföldi vándorlási trendeket továbbra is a szuburbanizációs folyamatok határozzák meg. Országos szinten nem okoz népességváltozást, az országon belüli térségek népességszámát viszont befolyásolja a belföldi vándormozgalom alakulása is. 2024-ben 243 ezren változtattak állandó és 285 ezren ideiglenes lakóhelyet, ami a teljes belföldi vándorlásban közel 25 ezer fős, azaz 4,9%-os emelkedést jelentett az előző évhez képest.

2024-ben Pest és Győr-Moson-Sopron vármegye volt az elvándorlási folyamatok nyertese, a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében vették vállukra a vándorbotot. Megyénkbe leginkább Borsodból, Komárom-Esztergom, valamint Veszprém vármegyéből települtek át.