Jogellenes adatgyűjtés áldozata lett a Spotify. Egy kalózcsoport óriási mennyiségű metaadatot és hangfájl hozzáférést szerzett meg a világ egyik legnagyobb zenei streaming platformjáról.

Bár a cég szerint a zenék nem kerültek nyilvánosságra, a kiszivárgás mérete és következményei komoly kérdéseket vetnek fel a digitális zene jövőjéről és biztonságáról.

Nagyszabású, illegális adatgyűjtési akciót azonosított a Spotify, amelynek során egy külső csoport több százmillió sornyi metaadatot, valamint tízmilliós nagyságrendben hangfájlokhoz való hozzáférést szerzett meg. A vállalat közlése szerint a jogsértő tevékenységet végző felhasználói fiókokat azonnal letiltották, és további biztonsági intézkedéseket vezettek be az eset megismétlődésének megakadályozására.

A Spotify szóvivője hangsúlyozta, hogy a cég hosszú ideje következetesen fellép a kalózkodás ellen, és továbbra is együttműködik iparági partnereivel a művészek jogainak védelmében. A jelenlegi vizsgálat fókuszában az áll, hogy miként tudtak a támadók nyilvános adatok gyűjtésén túlmenően a digitális jogkezelési megoldásokat is megkerülni.

A rendelkezésre álló információk szerint a begyűjtött adatmennyiség mintegy 256 millió sornyi metaadatot és körülbelül 86 millió hangfájlt érinthet. Ezeket a fájlmegosztó hálózatokon, nagy torrentcsomagok formájában terjeszthetik, összesen akár 300 terabájtnyi adatot is kitéve. December 21-ig azonban a jelentések alapján kizárólag a metaadatok váltak elérhetővé, maguk a zenefájlok nem.

Érdekesség, hogy néhány nappal korábban, december 15-én világszerte tömeges szolgáltatáskimaradásról számoltak be a Spotify felhasználói. Bár hivatalos megerősítés nem érkezett, sokak szerint nem kizárt, hogy a két esemény összefügg egymással.

A történtek kapcsán szakértők elméleti lehetőségeket is felvetettek. Egyes vélemények szerint a kiszivárgott adatokból megfelelő infrastruktúrával akár egy alternatív, „ingyenes Spotify” is felépíthető lenne. Ennek legfőbb akadálya azonban továbbra is a szerzői jogi szabályozás és a jogi következményektől való félelem.

Az ügy hátterében megjelent az Anna’s Archive nevű oldal is, amely jellemzően könyvek és tudományos anyagok archiválásával foglalkozik. A portál a Spotify-hoz köthető adatgyűjtést egyfajta zenei archívum létrehozásaként értelmezte, amely szerintük a kulturális örökség megőrzését szolgálja. Kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a „megőrzés” érve nem írhatja felül az alkotók jogait.

Bár a Spotify teljes zenei katalógusa ennél is jóval nagyobb, az eset rávilágít arra, hogy a digitális tartalmak védelme továbbra is sérülékeny terület. A vizsgálat eredménye és az eset hosszú távú hatása nemcsak a streaming óriás, hanem az egész zeneipar számára tanulságos lehet.