A parlamenti választásokat követően a Magyarország köztársasági elnöke legkésőbb május 12-ig hívja össze az új Országgyűlés alakuló ülését. Ekkor teszik le esküjüket a megválasztott képviselők, valamint ezen az ülésen választják meg a parlament tisztségviselőit is.
Az államfő az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. A kormányfő megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének támogatása szükséges.
A választási jogszabályok szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a voksolást követő 19. napig állapítja meg az országos listás eredményt, amely a mandátumok kiosztásának alapjául szolgál. Az igazságügyi miniszteri rendelet értelmében ez az időpont május 4-e.
A Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az új Országgyűlésnek a választást követő harminc napon belül meg kell alakulnia. A parlament megbízatása az alakuló ülés napján kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart.
Az alakuló ülés menete
Az első parlamenti ülésen a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke ismerteti a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatokat, ezt követően pedig az NVB elnöke számol be a választási bizottság munkájáról.
A mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján a képviselők igazolják mandátumukat, majd esküt tesznek, amellyel hivatalosan is megkezdik parlamenti tevékenységüket.
Ezután kerül sor az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek megválasztására. Az állandó bizottságok akár már az alakuló ülésen is létrejöhetnek, ugyanakkor korábbi ciklusokban — például 1998-ban, 2006-ban és 2018-ban — ezek megalakítására későbbi ülésen került sor. A személyi és szervezeti döntések minden esetben a parlamenti frakciók közötti politikai megállapodások eredményeként születnek meg.
Az ügyvezető kormány működése
Az Alaptörvény rendelkezése szerint a korábbi kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával megszűnik, azonban az új kabinet felállásáig ügyvezető kormányként folytatja munkáját.
Ebben az időszakban a kormány:
- nem ismerhet el nemzetközi szerződést kötelező hatályúnak,
- rendeletet kizárólag törvényi felhatalmazás alapján és halaszthatatlan esetben alkothat.
A hivatalban lévő miniszterelnök az új kormányfő megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként látja el feladatait, ugyanakkor nem kezdeményezheti miniszterek kinevezését vagy felmentését.
A miniszterelnök megválasztása
Az alakuló ülés egyik legfontosabb napirendi pontja az új miniszterelnök megválasztása. A jelölt személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, amelyről az Országgyűlés nyílt szavazással dönt.
A jelölt a képviselők több mint felének támogatásával válik miniszterelnökké, és megválasztásával hivatalba is lép. Amennyiben az Országgyűlés nem választja meg az államfő által javasolt személyt, a köztársasági elnök tizenöt napon belül új jelöltet terjeszt a parlament elé.