Az ukrajnai háború immár harmadik éve tart. Bár Magyarország nem hadviselő fél – és a regnáló kormány egyértelműen kimondja, hogy ki kell maradni a háborúból –, az európai biztonsági környezet átalakulása több országban is újra előtérbe hozta a polgári védelem kérdését. Németországban az elmúlt időszakban ismét szó esett a lakossági óvóhelyek rendszerének felülvizsgálatáról.

Magyarországon jelenleg béke van, Magyarország Kormánya egyértelműen állást foglalt: hazánknak ki kell maradnia a háborúból, magyar katonát pedig semmi szín alatt nem küld a háborúba. Azonban a veszélyt tudomásul kell venni, hiszen immár három éve nem ért véget a szomszédos Ukrajnában dúló háború, az Európai Unió pedig már 2027-ben felvenné soraiba Ukrajnát.

Európa más országaiban – többek között Németországban is – már többször felhívták arra a lakosság figyelmét, hogy készen kell állni egy esetleges támadásra is, így jó, ha a lakosság tisztában van a lehetőségekkel, teendőkkel. Bár a realitás talaján maradva – a németországi helyzetet alapul véve – nem árt megnézni, hogy Magyarországon mi a helyzet, és mit mondanak ki a jogszabályok és a hivatalos előírások.

Mit tervez Németország?

A német polgári védelmi hatóság, a Bundesamt für Bevölkerungsschutz und Katastrophenhilfe (BBK) az elmúlt hónapokban többször jelezte: a meglévő védelmi kapacitások felülvizsgálata indokolt lehet. A tervek szerint nem új bunkerek építése a cél, sokkal inkább a meglévő, föld alatt található létesítmények – például metróállomások, alagutak, mélygarázsok – megvizsgálása, majd esetleges bevonása szükség esetén. Szó esett továbbá egy digitális nyilvántartásról és a lakosság alapvető felkészítéséről is.

A német kommunikáció hangsúlyozza: a felkészültség nem kizárólag fegyveres konfliktus esetére vonatkozik, hanem más rendkívüli helyzetek – például nagyobb áramszünet vagy természeti katasztrófa – esetén is értelmezhető.

Magyarországon is vannak szabályok – nézzük, mi a hazai szabályozás alapja!

Magyarországon a polgári védelem kereteit a „2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről” rögzíti. A jogszabály kimondja, hogy a katasztrófavédelem célja – többek között – a lakosság életének és anyagi javainak védelme, valamint a rendkívüli helyzetek hatásainak csökkentése.

A rendszer működtetéséért a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) felel. A jogi háttér tartalmazza a lakosság riasztásának, az elzárkózásnak, a kitelepítésnek és a befogadóhelyek kijelölésének szabályait is.

Korábban külön kormányrendelet rendelkezett az óvóhelyi védelem részletes szabályairól. Bár Magyarországon jelenleg nincs országos, új óvóhelyépítési program, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy rendkívüli helyzetben a hatóság kijelöljön olyan létesítményeket, amelyek ideiglenes védelmet biztosíthatnak.

Hogyan történik a lakosság riasztása?

A lakosság riasztása több csatornán keresztül történhet egy esetleges vészhelyzet esetén. Magyarországon működik szirénás riasztórendszer, valamint elektronikus tájékoztatási forma is. Rendkívüli helyzetben a hivatalos kommunikáció célja, hogy egyértelmű utasításokat adjon: szükséges-e elzárkózni, elhagyni egy területet vagy más intézkedést tenni.

A szakmai ajánlások szerint a legfontosabb a hiteles forrásból származó tájékoztatás követése és a nyugalom megőrzése.

Mit tehet a lakosság, hogy felkészült legyen?

A nemzetközi gyakorlat – így a német ajánlások is – elsősorban alapvető felkészülést, raktározást, előre gondolkodást javasolnak. Ezek nem különleges intézkedéseket jelentenek, hanem néhány egyszerű és – valljuk be – ésszerű lépést:

• legyen otthon néhány napra elegendő ivóvíz és tartós élelmiszer,
• legyen meg a rendszeresen szedett gyógyszerek tartaléka,
• a fontos iratok könnyen elérhető helyen legyenek, ne kelljen keresgélni,
• családon, baráti társaságokon belüli egyeztetés rendkívüli helyzet esetére, hogy tudjuk, kinek mi a dolga, és számíthassunk egymásra.

Ezek nem riogatások, hanem a realitás, amelyről nem véletlenül szólnak szabályozások is. Régóta biztonságban élünk, egy-egy természeti próbatétel hívta csak fel a figyelmünket arra, hogy a világ nem biztos, hogy annyira biztonságos, mint évtizedek óta tapasztaljuk. A három éve dúló ukrajnai háború pedig rámutatott arra, hogy Európában sem magától értetődő a béke és a stabilitás.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan intézkedés, amely közvetlen lakossági veszélyhelyzetre utalna. Az érintett hatóságok felkészültek, mindenki tudja, mi a feladata. A polgári védelem kérdése pedig elsősorban felkészültségi, nem pedig riadalmi kategória.