Szombaton Békéscsaba adott otthont a Digitális Polgári Körök (DPK) országjáró rendezvénysorozatának következő állomásának, amely egyben a kampányidőszak hivatalos kezdetét is jelölte.

Politikai erő és kampányüzenetek

A miniszterelnök beszéde elején a választási felkészülés állásáról adott tájékoztatást, kiemelve, hogy a kormánypártok minden választókerületben megszerezték az induláshoz szükséges ajánlásokat. Ezt a politikai stabilitás és szervezettség bizonyítékaként értékelte, amely szerinte alapot ad a következő időszak kormányzásához.

Beszédében visszatérő elemként jelent meg a nemzeti egység hangsúlyozása, amelyet a jelenlegi geopolitikai helyzetben kulcsfontosságúnak nevezett. Úgy fogalmazott: a következő választás nem csupán politikai, hanem stratégiai jelentőségű döntés lesz Magyarország jövője szempontjából.

Gazdasági modell és fejlesztési célok

A kormányfő részletesen szólt a gazdaságpolitikai eredményekről is. Kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentős mértékben nőtt a nemzeti vagyon, és a foglalkoztatottság bővítése továbbra is kiemelt cél. A stratégiai törekvés szerinte az, hogy a munkaalapú gazdaság megerősítésével minél szélesebb társadalmi rétegek részesüljenek a növekedésből.

Külön hangsúlyt kapott a regionális felzárkóztatás kérdése. A beszéd szerint a kelet-magyarországi térségek fejlődésének kulcsa a jól fizető munkahelyek létrehozása, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az oktatás és a szakképzés modernizációja. A duális képzés szerepét a versenyképesség egyik alapfeltételeként emelte ki.

Vidékpolitika és társadalmi stabilitás

A miniszterelnök a vidék jövőjével kapcsolatban hangsúlyozta: a falvak fennmaradása nem pusztán gazdasági, hanem kulturális és társadalmi jelentőségű kérdés. Megfogalmazása szerint a kiegyensúlyozott országfejlesztés egyik alapja az, hogy a vidéki térségek ne néptelenedjenek el, hanem modern infrastruktúrával és stabil gazdasági alapokkal rendelkezzenek.

Társadalompolitikai kérdések közül szóba került a roma felzárkóztatás is, amely kapcsán a kormányfő a munkavállalás és az oktatás szerepét emelte ki.

Nemzetközi konfliktusok és békepolitika

A beszéd legnagyobb hangsúlyt kapó része a nemzetközi helyzet elemzése volt. A miniszterelnök szerint az orosz–ukrán háború hosszú távú következményei Európa gazdasági és biztonsági helyzetét is alapvetően befolyásolják. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a háború súlyos emberi áldozatokkal jár: hetente mintegy kilencezer ember hal meg vagy válik hadirokkanttá, ami havi szinten több tízezres, éves szinten pedig akár négyszázezres veszteséget jelent. Hozzátette, hogy az Európai Unió olyan mértékű pénzügyi támogatást kíván biztosítani, amely szerinte lehetővé tenné a konfliktus további, akár két éven át tartó folytatását.

A Barátság kőolajvezeték leállítását Orbán Viktor az ukránok kezében lévő „energiafegyvernek” nevezte, amely szerinte energiaválságot idézett elő. Úgy fogalmazott: ez súlyos lépés, és Ukrajna a társulási megállapodások alapján nem lenne jogosult erre, miközben a vezeték alkalmas a kőolaj szállítására. Hozzátette, hogy az ügyben az Európai Unió és Ukrajna között korábbi megállapodás is létezik a szállítások biztosításáról.

Kiemelte, hogy ilyen helyzetben az ország megvédése az elsődleges feladat, és szerinte Magyarország rendelkezik elegendő olajjal ahhoz, hogy kivédje a lépés hatásait. Elmondása szerint három lehetséges ellenintézkedés van, amelyek közül kettőt már megtettek: leállították az Ukrajnába irányuló benzinellátást, illetve blokkolják a mintegy 90 milliárd forintos ukrajnai hadikölcsönt. Harmadik lehetőségként a villamosenergia-export korlátozását említette, mivel Ukrajna jelentős mennyiségű áramot kap Magyarországról; ennek leállítása súlyos következményekkel járhatna.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy energiakáosz idején nehéz választást nyerni, és szerinte az ukrán vezetés abban bízik, hogy a helyzet a magyar ellenzék választási esélyeit javítja. Hangsúlyozta: Magyarországot nem lehet megzsarolni, és nem fognak megijedni ukrán politikusok fenyegetéseitől. Úgy fogalmazott, az ország tapasztalt és felkészült, ezért aki „beleharap”, az pórul jár.

Orbán Viktor úgy fogalmazott álláspontja szerint a háború már lezárulhatott volna, ha a nyugat-európai országok a békét támogatnák, ám véleménye szerint jelenleg inkább a folytatás mellett érvelnek. Szerinte ennek hátterében az áll, hogy azoknak a szereplőknek, akik beléptek a konfliktusba, politikailag nehéz lenne visszalépni. Úgy látja, az Egyesült Államokat az előző vezetés sodorta bele a helyzetbe, míg a német és francia kormányok nem engedhetik meg maguknak, hogy tévedést ismerjenek el.

A beszédben politikai üzenetként azt is kijelentette: szerinte annak esélye, hogy a Tisza párt választást nyerjen, annyira csekély, mint annak, hogy Ukrajna valaha teljes mértékben visszafizesse a háború finanszírozására felvett hiteleket.

Álláspontja szerint Magyarország stratégiai érdeke a konfliktusból való kimaradás és a békepárti politika fenntartása.

Az ukrán EU-csatlakozás kérdésében úgy fogalmazott: annak gazdasági és biztonsági kockázatait alaposan mérlegelni kell.

A globális politikai folyamatokkal kapcsolatban megemlítette a nagyhatalmi tárgyalások szerepét, valamint az Egyesült Államok lehetséges irányváltását. Utalt Donald Trump nemzetközi politikai szerepére és a közelgő diplomáciai egyeztetések jelentőségére.

A választások tétje és jövőképek

A beszéd záró részében a miniszterelnök úgy fogalmazott: a következő időszak meghatározó kérdése az lesz, hogy Magyarország képes-e megőrizni politikai és gazdasági önállóságát a változó nemzetközi környezetben. Véleménye szerint a választások tétje ezért túlmutat a belpolitikai versenyen, és a hosszú távú stratégiai irányokról szól.

A békéscsabai találkozó végén Rákay Philip közölte, hogy a következő háborúellenes gyűlés egy hét múlva Esztergomban lesz.