Miért pont december 6-án jön a Mikulás? Egyáltalán ki volt ő, akinek a neve eggyé vált az ajándékozással, az örömszerzéssel, s akit némelyik mikulás zacskón püspöksüveggel és pásztorbottal ábrázolnak? A tél eleji ünnep megteremtője és névadója, Szent Miklós valódi személy volt.

A kis-ázsiai, Patara városában – a mai Törökország területén – született 245 körül, gazdag szülők gyermekeként. Szüleit egy pusztító járványban korán elveszítette. Nagybátyja felügyelete alatt, egy kolostorban nevelkedett. Megszerette ezt az életformát, így a papi pályát választotta. Jézus Krisztus tanítását követve azon töprengett, hogyan fordíthatná szüleitől örökölt vagyonát Isten dicsőségére.

Élt akkoriban egy elszegényedett nemes ember, aki hozomány hiányában a három leányát nem tudta kiházasítani. Amikor Miklós erről tudomást szerzett, egymás utáni éjszakákon titokban egy-egy zacskó aranyat dobott be az ablakukon. Az apa a jószívű adakozó után futott, hogy megköszönje nagylelkű adományát. Ő arra kérte, ne mondja el senkinek, ám a dolog mégis kitudódott. Így lett Miklós a szeretet hírnöke, aki megtanította az embereket a titokban való segítés és ajándékozás örömére.

Még fiatalember volt, amikor Myra városának püspökévé választották. A 13. századi legendagyűjtemény, a Legenda Aurea szerint: amikor a püspök meghalt, a környék főpapjai összegyűltek, hogy megválasszák az utódot. Éjszaka egyikük egy szózatot hallott: „Holnap délben állj a templom kapujába! Az első embernek, aki akkor belép, Miklós lesz a neve, őt szenteljétek püspökké.” És valóban, Miklós eljött a templomba, és az égi szózat szerint – bár eleinte tiltakozott – megválasztották, és püspökké szentelték.

Hosszú életét a szolgálatnak szentelte, és minden vagyonát a rászorulók megsegítésére fordította. Óvta a bajbajutottakat. Egyszer három ifjút ártatlanul halálra ítéltek Myrában. Szent Miklós akkor érkezett vissza a városba, amikor már a vesztőhelyre vezették őket. Utat tört magának a tömegben, a hóhér kezéből kivette a pallost, a három ifjút megszabadította. A város elöljárója belátta, hogy igazságtalanul ítélt, térdre roskadt a püspök előtt és megbánva tettét, bocsánatért esedezett.

Életéről számos legenda ismert, ezek alapján formálódott az évszázadok során a Mikulás alakja – írja a Magyar Kurír. A hagyomány szerint a Krisztus utáni 342-ben december 6-án halt meg, Myrában.

A görögkatolikusok számára különösen is jelentős a püspök személye. Templomaik ikonosztázán ott található az utazók, hajózók, megrágalmazottak, házasság előtt álló lányok, nők védőszentje: Csodatévő Szent Miklós, az igazi Mikulás.