A hosszúra nyúlt, hideg tél után erre a napsütötte időszakra vágytunk. A legtöbben ilyenkor a friss levegőre, a természetbe kívánkoznak, hogy töltekezzenek kicsit élményekkel. Ezúttal három olyan Győr környéki települést ajánlunk, amely épített értékeivel, hangulatával, természeti csodáival mindenkit elvarázsol. Jöjjenek, kalandozzanak hát velünk!

Szfinxek őrzik az elhagyatott kastélyt

A felújított Héderváry-kastély parkja és a mellette lévő Angyalok kútja a csodás tavaszi napsütésben mesés látvány. A kis település csendes, romantikus sétához tökéletes.

Hédervár a Szigetközben, Győr és Mosonmagyaróvár között félúton fekszik, azon kevés történelmet alakító hely közül való, amelyet első krónikásaink is feljegyeztek. A település történetét izgalmas legendák övezik. A szfinxek által őrzött, elhagyatott kastély a falu egyik kuriózuma. A százéves fáiról híres kastélyparkban a múlt történetei elevenednek meg.

A kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Ebből annyi igaz, hogy valamikor Győr és Pozsony vármegye határa Hédervárnál volt, de Moson vármegye sosem nyúlt odáig.

A kastély napjainkra maradt egységes barokk összképe a XVII. század derekán induló, több évtizedig tartó építkezés eredménye. A második világháború során a helyet először a német nagykövetség vette használatba, majd szovjet hadikórház kapott benne otthont. Később vidámabb sors jutott neki, és iskolaként használták. Napjainkban egy ideig szállodaként működött, azonban 2012 óta zárva tart. Különlegessége, hogy nincs két egyforma szobája. A 14 szobából és 4 lakosztályból álló kastélyszálloda korabeli légkört ad át.

Galéria: Magyar Kertörökség Alapítvány

A 13. században épült Boldogasszony-kápolna a Szigetköz egyik legszebb gótikus műemléke A Héderváry család temetkezési kápolnája előtt álló ősöreg fa az Árpád-tölgy nevet viseli. Az ország legidősebb fájaként ismert, a legenda szerint törzséhez kötötte ki Árpád fejedelem a lovát, ami máig látható nyomot is hagyott a matuzsálem törzsén.

Angyal vigyáz az elpusztíthatatlan lébényi templomra

Magyarország legidősebb apátsági templomát nem kímélte sem a tatár, sem a török, mégis rendületlenül áll több mint 800 éve, a hívek pedig a mai napig használják. A Győrtől nem messze fekvő Lébényben álló épületről számtalan legenda szól. Már a születése is egy csoda. A szegény szerzetesek pénz nélkül nem tudtak építkezni, vezetőjük útra kelt ház támogatásért, de egy juhnyájjal tért vissza. Mindenki megdöbbent ezen, nem értették, hogyan lesz ebből a templom. A juhok azonban éjszaka kövekké változtak, ebből emelték a fenséges épület falait…

A környező házak közül kimagasló templom méreteivel elüt környezetétől, de ez nem csoda, mert egykor tartozott hozzá egy monostor is, melynek alapítói a Győr nemzetségbeli Pot ispán és Csépán nádor voltak valószínűleg – erre utal az, hogy II. András 1208-ban kiállított oklevele megerősítette a monostornak tett adományokat. Maga a templom, legalább is falai 1206-ban már minden bizonnyal álltak, ugyanis ezt az évszámot lehet megtalálni a külső falba vésve.

A Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt Benedek-rendi apátsági templom a monostorral egybeépítve jelentős erődöt képezett, ellenséges betörések idején általában védelmet nyújtott a nemzetség tagjainak, az ott élő szerzeteseknek és a környékbeli lakosságnak is.

Mielőtt belépünk a templomba, ha letekintünk, mindkét bejárat előtt egy fésűkagyló alakú jelzést vehetünk észre a földön. Ez nem más, mint az El Camino jele, a lébényi templom ugyanis a világhírű zarándoklat egyik magyarországi állomása.

Bár a templom puritán belül, érdekességeket azért bőven láthatunk odebent. A különleges szárnyas oltárhoz foghatót például nemigen találunk Magyarországon: egy német építész, August Ottmar Essenwein tervezte éppen akkorára, hogy betöltse a teret.

Lipót, a Holt-Duna ölelésében – egy községnyi természeti csoda, épített örökség

Lipót egyik nevezetessége a Szent Kelemen tiszteletére szentelt barokk stílusú római katolikus templom. Az épület műemléki védelem alatt áll. A római katolikus templomot barokk stílusban, hagymakupolával és félköríves szentéllyel emelték. Belső tere kétboltszakaszos hajóra és szentélyre tagolt. Legrégebbi emléke a szentségi oltárköve 1692-ből származik. A gyönyörű oltárképet F. A. Maulbertschnek tulajdonítják, amit a győri székesegyház freskóinak festésével egy időben alkothatott a kiváló osztrák művész, a Héderváry grófok bőkezű kegyúri ajándékából.

A községet északról határolja a 68 ha területű Holt-Duna, a vízimadarak fészkelő és élőhelye, a vízi és mocsári növényzet igazi paradicsoma. A Holt-Duna partján a Fertő-Hanság Nemzeti Park Szigetköz Tájvédelmi Körzete tanösvényt alakított ki, esőbeállókkal, pihenőhelyekkel, madár lesekkel.

A Holt-Duna Tanösvényt Szigetköz legjelentősebb holtága körül alakították ki. Az útvonal mintegy 300 hektárnyi országos jelentőségű védett terület körül vezet, melynek 90 százaléka Lipót, kisebb része Dunaremete községhatárba esik.

Hazánk legnagyobb szigetét, a Nagy- és a Mosoni-Duna körülölelte Szigetközt nem véletlenül nevezik a Duna ajándékának, hiszen annak hordaléka építette fel. A táj gazdag növény- és állatvilága, egyedülálló élőhelyek várják a természetkedvelő turistákat. A vízi túrák kedvelői végigjárhatják a galériaerdők övezte Mosoni-Dunát, a vadregényes felső-szigetközi Duna-ágrendszert, ahol a változatos szakaszok felejthetetlen élményt ígérnek a strandolóknak, a kajakkal, kenuval túrázóknak. Az idelátogatók a sétahajókról is gyönyörködhetnek a tájban és kerékpárutak is behálózzák a vidéket.

A vadludak kikötő Lipóttól 1 km távolságra fekszik, a páratlan szépségű Duna mellékágrendszer lipóti szakaszának kikötőjeként. Természetismereti túrákon kenuval vagy csónaktúrán fedezhetjük fel a vadregényes dunai ágrendszer rejtetett természeti értékeit. Páratlan növény és madárvilág tárul elénk.