Lassan, kimért léptekkel ugyan, de közeleg a tavasz, a legcsodálatosabb virágok időszaka. Erre az évszakra, egészen pontosan március 8-ra esik a nemzetközi nőnap. A keresztény nőnap ünnepe azonban, amit Magyarországon Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartanak, március 25-e. Hogy melyiket ünnepeljük, talán mindegy is. Egy szál, vagy egy kicsiny cserép virág bármelyik napon megdobogtatja a nő szívét – legyen az hithű, feminista, babonás avagy szüfrazsett.
A nőnap megítélése, mint annyi más téma életünkben, megosztja az embereket. Igen, lehet kommunista ünnepként aposztrofálni ezt az ünnepet. Ha visszalapozunk a világtörténelem könyvének tépázott lapjain, az első e témában született – március 8-hoz kötődő eseményt – 1857-es dátummal találjuk meg, amikor is textilipari nődolgozók tüntettek Nem York utcáin emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelve.
The Nem York Times: „A szocialisták ünneplik a nőnapot”
1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot, akkor még február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva. 1910. február 28-án a The Nem York Times megjelentetett egy cikket „A szocialisták ünneplik a nőnapot” címmel, amely arról számolt be, hogy országszerte szocialista gyűlések zajlottak a nők választójogáért. Alapvetően tehát abban a korban ez – ma divatos szóval – feminista eredetű nap volt, a női szabadságjogok, jobb munkakörülmények köré szerveződött az ünnep.
A Nemzetközi Nőnap dátumát 1921-ben a Kommunista Nők II. Nemzetközi Konferenciáján március 8-ra tűzték ki. Szovjet-Oroszország volt az első ország, amely 1921-ben hivatalossá is tette ezt.
A nemzetközi nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakoztak magyarok, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a keresztény nőnap
Magyarországon hagyományosan március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartották meg a keresztény nőnapot, megemlékezve Jézus fogantatásáról és születésének híréről. Pontosan kilenc hónappal karácsony előtt. Ez egyben az anyaság napja is volt ezért. Gábor angyal e napon adta ugyanis hírül Szűz Máriának, hogy méhében megfogant a Megváltó.
Fa oltás és szemzés, hiedelmek és babonák
A magyar néphagyományban ehhez a naphoz kapcsolódik a fák oltásának és szemzésének kezdete, valamint számos termékenységvarázsló hiedelem és időjárásjóslás. A néphit szerint a március 25-én oltott fát nem szabad letörni, mert „vér folyna belőle”. Aki levágja, megvakul – tartja a babona – halála után pedig elkárhozik. Az ilyen fa kivágása egyenértékű bűn az emberöléssel a magyar hagyományok szerint. A hiedelem szerint az az asszony, aki a nap folyamán együtt van a férjével, biztosan áldott állapotba kerül. A “Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője” mondás arra utal, hogy ha ezen a napon hideg van, a tavasz még várat magára.
Fecskehívogató nap
Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a déli szél hazahívogatja a fecskéket. Számos magyarországi településen szokás volt régen, hogy a gazda e napon kitárta az istálló ajtaját: meghívta a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint a fecskék jelenléte felért egy tűz ellen való biztosítással.
Március 8-át vagy március 25-ét ünnepeljük? Mindegy is! Egy szál virágot adjunk azonban a nőknek, asszonyainknak, lányainknak, édes szülénknek, galambunknak, a mi Szonjánknak bármelyik napon. Legyen az rózsa, szegfű, tulipán, viola, nárcisz vagy éppen gyöngyvirág, a Szűz Anya könnye.