Az Országgyűlés 2000. június 13-án hozott döntése értelmében minden év február 25-e hivatalosan is a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Magyarország volt az első Közép- és Kelet-Európában, amely ilyen emléknapot vezetett be; az első hivatalos megemlékezést 2001. február 25-én tartották meg a parlamentben és a középiskolákban.

2001. február 25-én a Magyar Nemzeti Levéltár online közzétette a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisát, amely körülbelül 700 ezer digitalizált kartont tartalmaz az 1941 és 1956 között elhurcolt magyarok adataival.

A rendszer bukása után alig több mint tíz évvel jött létre az a múzeum és emlékhely, amely egymás mellett mutatja be a két totalitárius diktatúrát, a kommunizmust és a nácizmust. A 2002. február 24-én megnyílt Terror Háza Múzeum a rendszerváltoztatás utáni visszaszerzett szabadság és függetlenség egyik legerősebb jelképe lett.

Kelet-Közép-Európában a diktatúra halálos áldozatainak száma akár az egymilliót is elérhette: sokan kivégzések, éhínség vagy kényszermunkatáborok miatt vesztették életüket. Ennél is többen voltak azok, akiket a rendszer mindennapjai testileg és lelkileg megnyomorítottak: akik vallatás, kínzás, megbélyegzés, kirekesztés vagy bebörtönzés áldozatai lettek, illetve akiket származásuk, vallásuk vagy nézeteik miatt üldöztek, és megfosztottak a szabad döntés lehetőségétől.

A magyar kormány 2013-ban rendeletben emelte az áldozatok juttatásait. 2014-ben Áder János és Joachim Gauck kezdeményezésére európai nyilvántartás előkészítését jelentették be a kommunizmus áldozatairól.

2015-öt Magyarországon a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánították, amelyet 2017 februárjáig meghosszabbítottak.

Az emléknap alkalmából minden évben országszerte tartanak megemlékezéseket.