Január 22. 1989 óta a magyar kultúra napja. 1823-ban ezen a napon véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Győr azonban nem éri be egyetlen nappal, a város ilyenkor egész hetet szentel annak, hogy áldozzon a kultúra oltárán.

Megállunk egy pillanatra és rácsodálkozunk arra, milyen pezsgő kulturális élet vesz körül bennünket. Pedig ez nem csak ezen a héten van így, csak a parkolási díjak, nincs is parkolóhely, a dugók és a „ma is elkéstem a színházból” típusú hétköznapi gondok között hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla.

Győr kulturális kínálata kifejezetten gazdag: a színház, a balett, könyvtárak, fesztiválok, kiállítások – mindaz megvan, amit egy művelt várostól elvárunk, ráadásul nemcsak ebben az egy hétben. Az is igaz, hogy sokan a magyar kultúrát ezen a napon leginkább egy gyors Facebook-poszt vagy egy megosztott Himnusz-idézet formájában tudják le. Kölcsey valószínűleg nem így képzelte, de feltehetőleg ő is belátná: haladni kell a korral.

A magyar kultúra napja Győrben egyszerre ünnep és halk lelkiismereti kérdés. Jólesik büszkének lenni arra, ami a miénk, miközben magunkban megígérjük, hogy majd egyszer gyakrabban járunk színházba, többet olvasunk, és nem csak akkor beszélünk kultúráról, amikor ez a jeles nap emlékeztet erre minket.

Győr kulturális élete nem hangos és nem tolakodó. Inkább olyan, mint a Rába egy nyugodt napon: folyamatosan jelen van, csak észre kell venni. A Magyar Kultúra Hete erre ad alkalmat. Hogy megálljunk egy pillanatra, lenézzünk, és ne csak arra gondoljunk, honnan jövünk, hanem arra is, mennyi minden van itt, helyben. Ez pedig nem is olyan rossz kezdet.